2012. október 2., kedd

Anzac keksz


Ki volt az utolsó Anjou-házi uralkodó, mikor volt a Dardanellák ostroma, pontosan mit tartalmazott az Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozata, mikor volt a bécsi béke, mikor uralkodott V. László, kik írták alá a trianoni békeszerződést, mikor volt a második pun háború...?
Valaha ezekre a kérdésekre mind tudtam a választ, az érettségi után azonban lassan minden a feledés homályába veszett. Pedig szerettem a történelmet. Sőt! Kedvenc tantárgyam volt, és most mégis jó lenne újra megtanulni mindent.

A ma kipróbált kekszek viszont azon túl, hogy nagyon finomak egy csöpp történelmet is vittek a napomba, nem álltam meg hogy ne nézzek utána legalább az ide vonatkozó anyagnak.:-)


Anzac keksz az elnevezése ennek a zabpelyhet és kókuszreszeléket is tartalmazó egyszerű édességnek. Az elnevezés a I. világháborúban (a Gallipoli-félszigetnél) is harcoló ausztrál és új-zélandi haderőre utal (Australian and New Zealand Army Corps). A kekszeket a katonák feleségei sütötték (ki más?), mivel nem tartalmaztak tojást vagy más romlandó összetevőt, így hetekig is elálltak. Jellegzetes hozzávaló még a Golden Syrup ami egy világos színű cukorszirup, melasz. Az itt igen népszerű Lyle's Golden Syrup-ot már Magyarországon is meg lehet vásárolni, de szerintem mézzel ugyanolyan jól működik a keksz és még egészségesebb is.

Hozzávalók kb. 15-20 db kekszhez:
8,5 dkg zabpehely
8,5 dkg kókuszreszelék
10 dkg liszt
10 dkg cukor
10 dkg vaj
1 ek. cukorszirup vagy méz
1 tk. szódabikarbóna


Elkészítés:
Kimérem és egy nagyobb tálban összekeverem a száraz összetevőket (zabpehely, kókuszreszelék, cukor, liszt). A vajat megolvasztom, belekeverek 1 evőkanál cukorszirupot (vagy mézet). A szódabikarbónát 2 evőkanál forró vízben felpezsegtetem és hozzáöntöm a vajhoz. A szirupos vajat összedolgozom a száraz összetevőkkel. Kisebb golyókat formázok a tésztából, majd kezemmel lelapítgatom. Előmelegített sütőben sülnek 180 Celsius-fokon (gáz 4), kb. 10-12 percig aranybarnára.

Recept: Good Food Magazin, 2006 április.

10 megjegyzés:

Nyammm írta...

Imádtam én is a történelmet, még külön szakkörre is jártam:) Bizony jó lenne feleleveníteni a dolgokat:) Szuper ez a keksz és jó h van hozzá törtenelem:)

undercover írta...

Ez nagyon jó, feltétlenül ki kell próbálnom még ma!Köszi a receptet!

heti menük írta...

Történelem? Nagy kedvenc! Kár, hogy sokmindent elfelejtettem már. Egy dologra azonban úgy emlékszem, mintha tegnap lett volna: töri érettségin a gyönyörűen felépített és elmondott tétel befejezéseként a következő mondattal könnyeket csaltam az imádott töri tanárnőm arcára "...a nemzet ütőerére téve kezét, megérezte annak lüktetését", melyet Kossuth mondott Széchényiről vagy Széchényi Kossuthról, na erre már persze nem emlékszem...a kekszet pedig megsütöm és elkészítése közben mosollyal az arcomon idézem fel a gimis éveket:)

marisz57 írta...

Erika, zavarba hoztál ezekkel a történelmi kérdésekkel, mert sajnos nálam is az a helyzet, hogy bizony eléggé elfelejtettem.
De keksz remek, a receptjét mentettem, majd nálam is eljön az ideje.

Lilla írta...

Hmm, ezt tutira ki kell próbálnom!

Planet Susannia írta...

Milyen érdekes, hogy a legtöbb ír süteményhez és pékárúhoz szódabikarbóna kell...

trollanyu írta...

Szépséges és finom:) Párom kedvence, ő ugyanis Ausztráliában nőtt fel, és a leírása alapján keresgéltem, aztán egy ausztrál magazinban rábukkantam egy receptre, azóta rendszeresen sütöm, nagyon szereti mindenki.

hankka írta...

Érdekes a történelmi vonatkozás, és nagyon finomságos lehet a keksz! :) Pont most gondoltam rá, hogy fel kellene tölteni itthon a kekszes dobozt, lehet, hogy ezzel a fincsi keksszel fogom! :)

teller-cake írta...

Hát a töri kérdéseidből most megbuknék, de a kekszsütés, az talán menne...:-DD
Megsütöm a lányokkal! :)

Vikvi írta...

Nagyon tuti ez a keksz4 Nagyon jó kis történelem, az egyik kedvencem volt :)