2011. május 31., kedd

Süssünk, süssünk valamit...



Süssünk, süssünk valamit, azt is megmondom, hogy mit: almás-fűszeres cipót!

Hozzávalók:
175 gramm vaj
175 gramm világos muscavado cukor
3 darab tojás
1 alma
1 teáskanál vanília kivonat
200 gramm vegyes szárított gyümölcs
85 gramm darált mandula
1 teáskanál sütőpor
1 teáskanál fahéj
1/2 teáskanál őrölt szerecsendió
csipet só
pár csepp frissen facsart citromlé
1 evőkanál baracklekvár (vagy narancslekvár)

A vajat megolvasztom és a cukorral krémesre keverem, a tojásokat egyenként keverem hozzá. Az alma felét lereszelem és a vanília kivonattal, vegyes szárított gyümölccsel, darált mandulával, sütőporral, liszttel, fahéjjal, szerecsendióval és egy csipet sóval simára keverem, majd ezt a masszát a vajas-cukros-tojásos masszával együtt jól összedolgozom. A tésztát kenyérsütő formába öntöm (kb.1 kg-os kenyér sütésére alkalmas tepsi legyen.) A megmaradt almát (másik fél) vékonyan felkarikázom, megmártogatom a citromlében és a süti tetejére porciózom. Picit a masszába nyomkodom. Előmelegített sütőben 180 fokon (gáz 4) sütöm úgy 45 percig, majd 140 fokon (gáz 1) további 45 percig a sütőben hagyom. Tűpróba! A megsült cipó tetejét olvasztott barack vagy narancslekvárral kenem meg. Délutáni kávézáshoz, teához isteni!:)

2011. május 30., hétfő

We do Kinara, Jamie does Greece


Szombaton házassági évfordulót (2.!!!) ünnepelendő kedvenc pakisztáni éttermünk, Kinara felé vettük az irányt. Bátran mondhatom, hogy a Kinara azon (mostmár sajnos egyre kevesebb) éttermek közé tartozik, amiben még egyszer sem csalódtunk. 10-es skálán 10 pontot adnék neki, nem csupán az ízletes ételek, finom borok (és mostmár a Cosmopolitan koktéljuk miatt is), hanem az egész atmoszféra (tisztaság, fehér damasztabrosz, szalvéta, lágy halk háttérzene), mindig udvarias, közvetlen kiszolgálás folytán. Az étterem Dublin északi, Clontarf nevű kerületében, közvetlenül a tengerpart mellett található. Tömegközlekedés szempontjából nem túl frekventált, a Kinara is egymagában árválkodik a clontarfi fő út szélén, de pont ez a rejtettsége ad még egy plusz különleges hangulatot az ott töltött órákhoz. Az indiai és pakisztáni konyhát is itt, Dublinban kedveltem meg, nem is hiszem, hogy Magyarországon kipróbáltam volna korábban. A Kinara ételválasztéka igen széles skálán mozog, sok fajta friss halétel kínálkozik, akár előételként, akár főételként.A vegetáriánusok is kedvükre válogathatnak, és az étlapon külön feltüntetik a gyomrot (és pénztárcát) kevésbé megterhelő ,lightosabb' opciókat. Nem bocsátkozom részletes leírásba, mert én mindig szinte ugyanazt rendelem: Tali Wali Machali-t előételnek vagyis fokhagymában, gyömbérben, korianderben és citromlében marinált rántott tintahal karikákat mangós szósszal. Főételnek pedig Beef Lobia-t: gyömbéres-fokhagymás szűzpecsenyét (a legomlósabb, legpuhább marhahús, amit valaha ettem), hagymával, paradicsommal, francia zöldbabbal főzve, krémes szószban, pilau rizzsel és mandulás-mazsolás édes Nan kenyérrel. Akkor sem unnám meg ezeket, ha minden héten fogyasztanám, de mivel a Kinarába csak különleges alkalmakkor megyünk, így ezen alkalmak mindig a gasztronómiai mennybemenetellel érnek fel. Vasárnap aztán vissza a valóságba, és a Kinarában felszedett extra kilók miatti sopánkodás folytán Jamie Oliver görög salátáját készítettem el, és akkor még a 6 órás híradót sem néztem meg, amiben a spanyol uborkát tüntetik fel az e-coli bacilus hordozójaként. Jaj nekem, jaj nekünk, de azért a görög sali finom lett!;)

Hozzávalók:
1 nagyon nagy paradicsom (pl. Bull tomato)
1 közepes paradicsom
200 gramm baby paradicsom
1 zöld húsú kaliforniai paprika
1 kígyóuborka
1 lilahagyma
csomag friss kapor
1 evőkanál vörösborecet
kb. 3 evőkanál (görög) olivaolaj
olivabogyó
kb. 200 gramm fetasajt
szárított oreganó
mentalevél a díszítéshez (opció)

A nagy paradicsomot karikázom, a közepeset gerezdekre vágom, a baby méretűeket pedig felezem. A kígyóuborka felét karikázom, felét kockázom, a kaliforniai paprikát is felaprítom, a vékonyra szelt lilahagymát megáztatom a vörösborecetben. A paradicsomot, uborkát, kaliforniai paprikát kb. 3 evőkanál olivaolajjal összekeverem, belemorzsolgatom a kaporleveleket is, majd a vörösborecetben megáztatott lilahagymát is hozzáadom. Olivabogyóval (Jamie feketét ajánl, nekem spanyol Manzilla bogyóim voltak itthon), morzsolt fetasajttal, szárított oreganóval és mentalevéllel tálalom (a mentáért lusta voltam kimenni a kertbe, szóval opcióként marad meg). Szép színes, nyárias, frissítő és remélem fogyasztó is! Jó étvágyat hozzá!:-)

2011. május 29., vasárnap

Ír pogácsa


A méltán népszerű ír(ós) pogácsákat (angolul scone) készítettem el a hétvégén. 250 gramm lisztet szitáltam egy tálba, hozzákevertem fél teáskanál szódabikarbónát, fél teáskanál sütőport, csipet sót, egy csapott evőkanál barna cukrot. Nagyjából 45-50 gramm vajjal összemorzsolgattam a lisztet, hogy egységes morzsás állagot kapjak, majd 1dl írót (buttermilk) folyamatosan adagolva összegyúrtam. Kipofoztam, kinyújtottam (újjnyi vastagra) és 5 cm átmérőjű korongokat szagattam ki. Tojás sárgájával kentem le és előmelegített sütőben 200 fokon sütöttem 20-25 percig. Nem lettek túl csinosak (12 db), de ízre teljesen rendben voltak és vajjal, illetve mindenféle lekvárral (málna, narancs, áfonya) édesítették meg a szombat délutánt. :-)

2011. május 26., csütörtök

Kompromisszumok a konyhában


Az utóbbi időben egyre ritkábban kerül hús az asztalunkra, bár ez inkább a hétköznapokra igaz, mert hétvégén aztán vagy a híres ír reggeli vagy a férj sültje gondoskodik a megfelelő állati fehérje bevitelről. Johnt (férj) kettő dolog tudja igazán kiakasztani: a virágmintás Birkenstock klumpám, és zöld színű leveseim. Ha meglátja, hogy én vagy csalánt vagy spenótot vagy bármilyen zöldet kutyulgatok elborul az arca, leveri a víz és az est további részét csendesen, elvonulva tölti. Mit tegyek, én meg imádok kísérletezni, és szem előtt (próbálom) tartani, hogy ne csak újdonságokat, de egyben egészséges ételeket is együnk. Igyekszem mindenkinek a kedvére tenni, erre jó példa a következő Nigel Slater féle halas-krumplis-baconos saláta, saláta is meg nem is, egészséges is meg nem...Nézőpont kérdése.:)

Hozzávalók:

Salátához:
1 kisebb mogyoróhagyma (salotta)
3 evőkanálnyi fehérborecet
1/2 kg salátának való krumpli
zöld levelek: rukkola, vizitorma, lollo, endívia saláta

A dresszinghez:
2 evőkanál almaborecet
2 teáskanál Dijon mustár
6 evőkanál földimogyoró olaj
1 teáskanálnyi kapribogyó
kapor

A halhoz:
4 szelet füstölt bacon szalonna
2 makréla vagy tőkehal (foltos tőkehal) de pl. hekk is jó!
kevés liszt
bors

A krumplikat megpucolom, felkockázom és sós vízben puhára főzöm. A mogyoróhagymát felkarikázom és 3 evőkanál fehérborecetben 30 percig megáztatom, időközben megkevergetem. A krumplihoz elkészítem a dresszinget: vagyis egy tálkában az almaborecetet összekeverem egy csipet sóval, Dijon mustárral, földimogyoró olajjal és kapribogyókkal. A kaprot is belemorzsolgatom. A megfőtt krumplit a dresszingbe forgatom. A lecsepegtetett mogyoróhagymát is a krumplihoz adom. (A fehérborecetet, amiben a hagyma ázott nem dobom ki, hanem a salátamixre öntöm majd.)
A bacont serpenyőben sütöm meg (olaj nélkül), majd apróbb csíkokra tépkedem. A halat beborsozom és egy kevés lisztben meforgatom, majd a baconos serpenyőben sütöm ki (a baconbol kisült zsírban). Nagyjából 5-5 perc alatt megsül mindkét oldala. A tálalásnál a zöld leveleket porciózom először a tányérra, majd a dresszinges krumplit, bacont és a szétmarcangolt halat. Az én tányéromra szalonna nem került, és a krumpliból is kevesebbet ettem, így áldoztam az egészség oltárán.:) A Birkenstock klumpától viszont nem válok meg!

2011. május 25., szerda

Chéz Popeye

A szombati piaci bevásárlás alkalmával tettem szert egy szép csokor lestyánra is, angolul lovage. Gondolkoztam, vajon ettem-e már korábban...de semmilyen emlékem nincs róla. Kinézetre is és ízre is hasonlít a petrezselyemhez, gyökerét és levelét is felhasználják. Gyökeréből tea főzhető, ami vizelethajtó hatású, levelét pedig levesekhez, salátákhoz használhatjuk fel. A spenótszezon kezdetén mi sem egyértelműbb hát mint egy jó nagy adag spenótos lencselevest főzni és lestyánnal ízesiteni!


Lencseleves spenóttal és lestyánnal
Hozzávalók:
500 g spenót
50 ml olivaolaj
2 vöröshagyma
2 sárgarépa
1 szál angol zeller
6 fokhagymagerezd
só es bors
1,5 liter zöldségleves alaplé
150 gramm lencse (pl. zöldlencse-lentilles vertes)
pár lestyánlevél (kisebb szár)
2 nagy kanál crème fraîche vagy tejföl
só, bors

A spenótleveleket leforráztam, majd picit állni hagytam és kézzel kinyomkodtam a vizet belőlük, félretettem. A lencsét az instrukció szerint főzzük meg. Én apró szemű francia zöld lencsét használtam (szegény ember kaviárja, ahogy a franciák mondjak- lentilles verdes), amit 10 percig előfőztem (ezt a lencsefajtát előre nem kell beáztatni, azonnal főzhető.) Az apróra vágott hagymát, felkarikázott répát, angol zellert, vékonyra karikázott fokhagymagerezdeket olivaolajon dinsztelgettem, amíg szép sárgás színt nem kap a hagyma és kezdenek megpuhulni a zöldségek. Hozzáadtam a lencsét, 1,5 liter zöldségleves alaplét és nagyjából 20 percig főztem össze, amíg a lencse teljesen meg nem puhult. Lestyánleveleket morzsolgattam hozzá és botmixerrel összepürésítettem, majd apránként a spenótot is a lábasba adagoltam és szintén a levesbe mixeltem. 2 nagy evőkanál crème fraîche -t csaptam hozzá, jól elkevertem és ízlés(em) szerint még sóztam egy kicsit és frissen őrölt borsot is adtam hozzá. Reszelt parmezán sajttal vagy extra adag tejföllel díszíthető. Popeye a tengerész hajóját nem éri vész, szigonnyal lövi az ebihalat az ám a jó falat ollé!

2011. május 23., hétfő

Csalánba nyúltam

Május 18 és 29 között  Be Nice to Nettles Week van, vagyis tiszteljük és szeressük a csalánt hete. A mozgalom internetes oldaláról az is kiderül, hogy mennyi mindenre használják a csalánt: ki gondolta volna, hogy még sör és bor is készül belőle? Nem egy neves séf repertoárján szerepel. Sajtok készítéséhez vagy akár szószok, tészták természetes színezőanyagaként, ízesítőjeként is igen kedvelt.

A népi gyógyászatban is elterjedt, reumásokat ütögettek leveleivel, izületi bántalmakra, epe, májbetegségekre is kiváló. Leveleiből készült teakeverék pedig vizelethajtó, erősítő, vértisztító hatású. Gyerekkoromban főleg negatív emlékek kötődtek a csalánhoz, kertünkben és nagyszüleim balatoni nyaralóján játszva sokszor belebotlottam, nem egyszer megcsípett, vagy éppen öcsémmel ijesztgettük egymást vele. :) Nem olyan régen szerettem meg a csalánteát, azután kedves blogtársam, Anazar  receptjeit böngészve akadtam rá megannyi csalános finomságra. Az ő ötlete nyomán a hétvégén ellátogattunk a Temple Bar organikus piacára, ahol McNally standja roskadozott a frissen szedett levelektől, növenyektől: saláta, csalán, pitypang, lestyán, rukkola... Jó nagy zacskó csalánt vettem és alig vártam, hogy otthon én is megfőzhessem az ír csalánlevest.

A leveleket jól átmostam, majd alaposan leforráztam. Hagymát dinszteltem, majd 3 szár apróra vágott póréhagymát az edénybe zúdítottam, picit fonnyasztgattam a pórékat, majd egy darab felkockázott krumplit is a leves alaphoz adtam. Felöntöttem húsleves alaplével és egy kis főzés után (kb. 10 perc) a leforrázott csalán is az üstbe került. Kb. 5 percig főztem majd botmixerrel pépesre zúztam. Nagyon szép zöld színe lett, ízre nekem picit a spenóthoz hasonlított. Igaz, hogy e csalánlevek már nem a legfrissebb hajtasokból valóak, sötétesebb zöld szín és markánsabb íz jellemzi az érettebbeket, de jövőre majd én is időben megcsípem a csalánszezon kezdetét!


2011. május 19., csütörtök

Hétköznapi egyveleg à la Nigel Slater




Nigel Slater receptjeit azért szeretem, mert egyszerűek, jól követhetőek, ötletesek és nem kell a világ végére mennünk, hogy beszerezzük a hozzávalókat. Hobbiszakács, aki mellesleg igen jól ír, cikkeket, könyveket, kritikát. Nem ,sztárkodik' és trendi étterme sincs, mégis hatalmas odaadással és profizmussal bír, nagy hangsúlyt fektetve a jó alapanyagokra, friss zöldségekre-gyümölcsökre. Maga is kis veteményest gondoz az év 365 napján. Karácsonykor mutatták be Toast című életrajzi regényén alapuló BBC játékfilmet Helena Bonham-Carter, Ken Stott főszereplésével. A héten többek között az általa kiadott receptekből készítek gyors, laktató és ötletes vacsorákat.

Előételnek töltött Portobello gombát készítettem (ez ugyan nem Nigel féle recept, de nagyon finom!) Az óriási méretűre megnőtt sampion gombákat pestoval töltöttem meg, tetejükre mozzarella sajtot karikáztam. Grillrács alatt sütöttem 10 percet, amikor pedig a sajt szépen rápirult, még fóliával letakarva további 10-15 percig sütögettem, hogy a gombák is puhák legyenek. Pirított kesudióval szórtam meg.

Főételnek Nigel burgonya palacsintáira esett a választásom, de hívhatjuk őket rösztinek is. 25 dkg krumplit és egy szép szál sárgarépát nagy lyukú reszelőn lereszeltem, belemorzsolgattam 20 dkg fetasajtot, jó sok friss kaprot, 2 darab tojást felvertem és szintén a krumpli-répa-feta mixhez adtam. Picit borsoztam (nem sóztam, mert a feta sóssága bőven elég.) Kevés olivaolajon sütögettem meg a rösztiket, jól kilapítva mindkét oldalukat szép pirosas-barnára. Céklával és joghurtos-mentás öntettel (natúr joghurt) tálaltam. A rösztikben megsült feta telitalálat volt! Szeretettel ajánlom minden tanácstalan háziasszony társamnak.;)

2011. május 18., szerda

Diákok csemegéje



Igazán egyszerű süti receptet mutatok most be. Szintén hétvégén készítettem el az Eton Mess ,süteményesített' változatát. Az Eton Mess ugyanis nem más mint friss eperből, tejszínhabból és habcsókból (meringue) álló édesség, ahogy esik úgy puffan alapon, mindent összeborítanak benne. Jó dolguk volt az etoni diákoknak, krikett mérkőzésekre jártak , közben pedig Eton Mess-t ettek...

Hozzávalók:
175 gramm vaj
5 evőkanálnyi tejszín
1 teáskanál vanília kivonat
225 gramm liszt
100 gramm darált mandula
1 teáskanálnyi sütőpor
200 gramm nádcukor
5 tojás
300 gramm eper, felét kettévágjuk, felét apróra karikázzuk
150 gramm málna
4 habcsók nagyobb darabokra zúzva

A vajat megolvasztjuk és elkeverjük a tejszínnel és a vanília kivonattal. Külön tálban összekeverjük a lisztet, mandulát, sütőport egy csipet sót és félretesszük. Egy másik tálban gépi habverővel simára keverjük a nádcukrot a tojásokkal. Hozzáöntjük a megolvasztott vajat-tejszínt-vaníliát, majd a lisztes tál tartalmát is (liszt+sütőpor+mandula+csipet só). Belezúdítjuk a nagyobb darabokra vágott epret, málnát és az egész masszát simára dolgozzuk. Kivajazott, és sütőpapírral kibélelt, nagyjából 20x30 cm-es tepsibe átöntjük, tetejére porciózzuk a vékony karikákra felvágott epret, és a nagyobb darabokra tördelt habcsókot is. Előmelegített sütőben 160 fokon (gáztűzhely 3-as fokozat) sütjük 40-45 percig, majd még egy 10 percet nagyobb hőfokra kapcsoljuk. Nekem majdnem leégtek a habcsókok, mert lassabban sült meg a süti közepe. Katasztrófa nem történt, még időben észrevettem és sütőpapírral letakartam az egészet. Ha megsült, hagyjuk kihűlni és tejszínhabbal vagy vanília fagyival tálaljuk.
(A habcsókot én készen vettem, de otthon is elkészíthető, csak nekem arra már se türelmem, se időm nem volt.)
Kellemes sütizést!:)

2011. május 17., kedd

Full Irish és a marcangoló bűntudat

(Fotó: thedublinerbangkok.com)
Eseménydúsan telt a hétvégénk. A már említett szombati vendégség után vasárnap hulla fáradtan támolyogtam be a konyhába, és nem volt se kedvem, se erőm főzni. Abigél baba 4 hónapos lett, így a fáradtság meg a kis szülinapos is jó ok volt rá, hogy együnk valahol valami finomat. A valahol konkrétan a sarki pub lett, egyrészt az időjárás szeszélyessége folytán, másrészt a környék, ahol lakunk nincs eleresztve jobbnál jobb éttermekkel. Konkrétan egy kávézó, egy Fish and Chips-es és a sarki pub triumvirátusa közül választhatunk. Az írek számára a hétvége és főleg a vasárnap reggel (délelőtt, délután) egyet jelent a Full Irish Breakfast fogyasztásával, vagyis bacon, kolbász, tojás (leginkább tükörtojás), sült paradicsom, krumpli röszti szerűség, black pudding (májas hurka féleség), white pudding (véres hurka szerűség), és sokszor még gomba és paradicsomos bab is társul az amúgy sem kalóriaszegény reggelihez. Pirítóssal és jó sok vajjal, erős fekete teával leöblítve. A reggeli rendben volt, azonban bátran mondhatom, hogy vasárnap volt azon utolsó jeles alkalmak egyike melyen én Full Irish-t fogyasztottam. A nap hátralévő része számomra azzal telt, hogy többlet energiát termeljek a hatalmas adag zsír-hús-koleszterin megemésztéséhez, és sorra főzzem a detoxikáló csalánlevél és citromfüves-gyömbér teákat. Nem csupán az egész héten folytatott tudatos étkezéssel elért jókedvemet döntöttem romba, hanem még bűntudatom is lett, hogy így járulok hozzá Föld bolygónk életének meghosszabbításához.
Reggeli közben az Observer ,Good Food Magazin' 10. születésnapja alkalmából kiadott mellékletet olvasva a következő hasznos fórumokon akadt meg a szemem:
http://www.eattheseasons.co.uk/
Azzal, hogy szezonális zöldséget-gyümölcsöt vásárolunk helyi termelőktől hozzájárulhatunk hogy az élelmiszerek gyártásához, feldolgozásához, tárolásához, szállításához szükséges többlet energia által kibocsátott gázok csökkenjenek, így közvetve a globális felmelegedés folyamatát késleltethetjük. (A globális felmelegedés 20-30 százalékáért a mezőgazdasági termelés által kibocsátott káros gázok a felelősek.) Az oldalon az éppen aktuális-szezonális zöldségek-gyümölcsök listája található, heti szintre is lebontva, hasznos adatokkal, információkkal. (Bár angolul van, érdemes belenézni.)
http://www.thechinastudy.com/
A China Study oldalán a helytelen táplálkozás és a rák, diabétesz, kóros elhízás közötti összefüggésekről olvashatunk és arról is, hogy miért ajánlatos csökkenteni az állati fehérjebevitelt. A szerző, Dr. T. Colin Campbell újfajta megvilágításba helyezi a manapság oly divatos ,sztárdiétákat' mint az Atkins diéta, South Beach diéta anélkül, hogy csupán fogyókúrás tanácsokat osztogatna.
http://www.msc.org/
A túlhalászat az egyik legnagyobb veszélyforrás a tengerben élő vadvilágra nézve, nem egy halfaj van kitéve a kihalás veszélyének. A halak (főleg az olajos halak) fontos szerepet játszanak a kiegyensúlyozott pl. Omega-3 zsírsavakban teli diétában, ugyanakkor ne feledkezzünk el, hogy milyen módon került az a hal a tányérunkra. A , The Marine Stewardship Council' oldala a fenntartható halászatot helyezi előtérbe, és segít eligazodni, mely szempontokat, feliratot, információt vegyük figyelembe halvásárláskor.
http://seedysunday.org/
Nincs annál jobb, környezetkímélőbb, és szórakoztatóbb időtöltés mint saját magunk által termelt zöldséget, gyümölcsöt fogyasztani. Persze erre nem mindenkinek van lehetősége. Angliában pl. széles körben kezd elterjedni a közösségi kertészkedés fogalma, amikor mindenki az általa kibérelt kisebb-nagyobb földet műveli meg, potom összegért vagy ingyen. A listára azonban jó előre fel kell iratkozni, de megéri! A Seedy Sunday (Magvas Vasárnap) mozgalom keretében pedig termőmagvakat cserélnek egymást közt a rendezvényen megjelenő lelkes hobbi termesztők, farmerek.
Vissza a vadonba: mi sem egyszerűbb mint a természet által felkínált vadon élő növények, magvak beszerzése és fogyasztása. Az idén is nagyot aratott a medvehagyma, alig győztem figyelemmel kísérni a gasztro.blog-on a megannyi medvehagymás receptet. A másik nagy ,sláger' a csalán, mely a vadonban mindenütt jelen van, tele vassal, A és C-vitaminnal. A spenót mintájára, megmosva, pár percig leforrázva csodákat lehet belőle főzni.
Mindez csak néhány gondolat, hogy másként is lehetne. Persze nem egy nap alatt kell megváltani a világot, és sokszor az sem jó, ha radikálisan akarunk mindent átalakítani, jelen esetben a konyhában. De mégis érdemes elindulni egy olyan irányba, amely nem csak saját boldogságunkat (egészségünket) szolgálja, hanem hosszabb távon a jövő generációja is gazdagodhat belőle. A Full Irish pedig egyértelműen nem ebbe az irányba mutat...


(Fotó: socialtimes.com)

2011. május 16., hétfő

Óda a csirkemájhoz

Kedvenc előételem a csirkemájpástétom, valahányszor étterembe vet a sors én vagy azt, vagy valamilyen kecskesajtos dolgot rendelek. Nem volt hát kérdés, hogy a hétvégi vendégségre mit készítsek. Egyszer már sikerült, így magabiztosan futottam neki péntek este, kezemben egy kiló csirkemájjal (fele lefagyasztásra került), arcomon hatalmas fintorral....a tisztogatása, meg maga a hideg máj érintése is utálattal tölt el. No de valamit valamiért! A recept olyan egyszerű, hogy szinte hibázni sem lehet, és ha előző nap készítjük el, akkor a hűtőben szépen lehűl, megkomolyodnak az ízek benne, másnapra tökéletes lesz és akkor már elég a főétellel meg esetleg a desszerttel vesződnünk.

A következő módon készítettem el: kb. fél kg csirkemájat megmostam, megpucoltam, eltávolítottam a zöldes-inas részeket róla, apróra feldaraboltam. Serpenyőben jó sok vajat hevítettem, apróra vágott mogyoróhagymát, egy gerezd lereszelt fokhagymát adtam hozzá, és ezen pirítottam meg a májat. Egy kupicányi konyak is belekerült, és nem sóztam , nem borsoztam. (Sózni azért nem szabad, mert akkor a máj összeaszalódik.) Alacsony lángon kb. 20 percig sütögettem. Akkor jó, amikor a máj szép barnás, belseje pedig már nem véres, hanem rózsaszínes. A tűzről levéve, hőálló tálba öntöttem át, és most lehet ízesíteni is, kis borsot meg kakukkfüvet szórtam bele és még vagy 10 dkg vajat és 2 evőkanál tejszínt is. Így pépesítettem, turmixoltam össze nagyon simára. A botmixer tökéletes munkát végzett, nem volt szükségem hogy szűrővel pepecseljek. Kis kerámiatálkákba porcióztam ki és fóliával lefedve hűtőbe tettem éjszakára pihenni. Ha ,parfésítani' akarjuk a pástétomot, akkor a tetejére még egy kis extra vajat olvaszthatunk, az ahogy lehűl és megszilárdul rajta, igazi parfait jelleget kap. Én a vajat már amúgy is bőségesnek találtam, így a tetejére már nem tettem.



Vörösborban-fahéjban megfőtt körtével és házi készítésű brióssal tálaltam. A megpucolt körtéket 3 dl vízzel-3 dl vörösborral, kevés kristálycukorral és egy jó nagy fahéjrúddal 10 percig összeforraltam. (Szintén előző nap készült el).



A briós pedig úgy készül mint egy mezei fonott kalács (mert valójában az): 50 dkg liszt, 2 tojás sárgája, egy csomag szárított élesztő, 3 dl langyos tej, 1teáskanálnyi só, kevés cukor megy bele a kenyérsütőgépbe, dagasztásra, kelesztésre. A megkelt tésztát megfontam, és konyharuhával lefedve még 45 percet kelesztettem, majd tojássárgával kentem le, és 35-40 perc alatt megsütöttem. Apróra szeletelve, grillrács alatt pirítottam.



Jól sikerült előétel lett, és már kevésbé izgultam a főétel kimenetelén, legalább már egy ehető dolgot sikerült produkálnom, amire kellemes szájízzel emlékeznek vissza a vendégek.:)

Ha a kedves olvasó is nagy csirkemájpástétom rajongó, és netalán Dublinba tévedne, akkor a következő éttermeket ajánlom ezen opciót is figyelembe véve:
The Trocadero: http://trocadero.ie/
L'Gueuleton: http://www.lgueuleton.com/
101 Talbot: http://www.101talbot.ie/

2011. május 12., csütörtök

Répa, retek, mogyoró...

Mit kezdhet az ember egy majdnem 4 hónapos, beszélni-kúszni-járni még nem tudó, viszont egy helyben szépen megülő, élénken figyelő, aktívan ,társalgó' babával? Először is ott vannak a babakönyvek, aztán lehet kockát adni a kezébe, vagy hintába tenni, dögönyözni de ezeket a tevékenységeket egy idő után mind a baba mind az anyuka megunja. Így jön a közös sütés-főzés és egész nap tartó csevegés, dalolászás (hamisan, botfüllel, fejhangon), magyar nyelvtörők tanítgatása. A mindenre fogékony baba szívesen figyeli ahogy anyukája nap mint nap vacsorát készít, érdeklődéssel nézi amint a sok színes valamiből a végén összeáll egy szintén érdekes valami. Bele-belealszik a tűzhely pattogásába, majd újra ébren nézegeti az asztalra varázsolt ételeket. Vidám ő is meg anyukája is, hogy a nap végül hasznosan telt el és egy újabb mondókával, mesével, recepttel lettek gazdagabbak.



Rögtönzött répaleves hozzávalói:
1 fej vöröshagyma
70 dkg sárgarépa
1 darab krumpli
1 teáskanál őrölt koriander
1 teáskanál őrölt római kömény
frissen őrölt bors
csipetnyi őrölt szerecsendió
1 liter zöldségleves alaplé
egy csokor friss petrezselyem
marék tökmag

Az apróra vágott hagymát kevés olivaolajon megpuhítom, hozzáadom az őrölt koriandert, őrölt római köményt, kockára vágott krumplit és egy percig összekevergetem. Ezután jöhet a felkarikázott sárgarépa is, majd felöntöm a zöldségleves alaplével. Forrástól számítva kb. fél órán át főzöm (lefedve, közepes lángon), amíg a répa meg nem puhul. A végefelé belecsipegetem a friss petrezselyemleveleket is, ízlés szerint sózom, borsozom, illetve őrölt szerecsendióval ,bolondítom' meg. Mikor elkészült, a tűzről leveszem és botmixerrel összeturmixolom, tökmaggal szórom meg. Jó pépes, sűrű állaga lesz, egészséges, laktató, illatos.


2011. május 10., kedd

Made in Ireland




A héten, azaz május 9-től 15-ig kerül megrendezésre az ,Eat Only Irish Week' mozgalom, vagyis csak ír földön termelt, tenyésztett, halászott, vadászott, takarmányozott, betakarított, lemészárolt, feldolgozott stb. forrásból származó ételeket, illetve Írországhoz tartozó tengeri vizeken kihalászott halakat fogyaszthat a csatlakozni kívánó bátor jelentkező. Az ötlet, Brendan Allen farmer agyszüleményeként először csak mint költői kérdés jelent meg a Twitter közösségi portálon, ahol egymás után érkeztek a szkeptikus megjegyzések is. Ezekre reagálva Brendan saját maga vállalta, hogy egy hétig csak ír forrásból származó ételeket eszik majd, bebizonyítva, igenis kivitelezhető e diéta. A kezdeményezésre válaszul közel ezren követik őt a héten és osztják meg receptjeiket, tapasztalataikat és nem utolsósorban az ír termékeket árusító termelők, piacok, boltok listáit a mozgalom internetes oldalán is: http://www.eatonlyirish.com/ .

Nem is gondolná az ember, hogy pl. alapvető dolgok mint cukor, só, tea, gyümölcsök többsége, lekvárok stb. nem itt ,készülnek', hanem a világ különböző tájairól importálják őket. Gyakran én is a boltban szembesülök az izraeli bazsalikom, thaiföldi királyrák, holland eper, spanyol paradicsom mivoltán. Persze sok mindent az ír föld nem ,bír' el, az éghajlati sajátosságok folytán korlátozott a termeszthető zöldségek, gyümölcsök skálája. Azonban sokszor mérges leszek, hogy az eperszezon közepén szinte csak a gigantikus, vízízű holland meg spanyol eper kapható...Pedig milyen büszkék az írek saját mézédes aprócska földieprükre...Majdnem olyan finom mint a magyar.

Én ugyan e mozgalomhoz nem csatlakoztam, de a napokban sikerült egy szinte 100%-ig ír vacsorát alkotni. Ehhez nem mást használtam fel, mint ír krumplit. Krumplit, melyből itt sosincs hiány, és lassan kezdem megszokni, hogy szinte sosem olyan állagú mint a magyar. Rakott krumplit pl. mind a mai napig nem sikerült jól elkészítenem, mert egy fél órás főzés után is darabjaira hullik szét, kezelhetetlen lesz. Sütőben viszont bő másfél óra alatt szépen megsül (mérettől függően.) Szóval 4 nagyobb darabot megmostam és héjában megsütöttem (előtte villával szurkáltam meg, nem szükséges fóliába becsomagolni, vígan megsül anélkül is.) Mialatt sült elkészítettem a tölteléket hozzá: egy doboz ír túrót (cottage cheese, és szintén teljesen más állagú mint a magyar, sokkal darabosabb, hígabb, leveses) dolgoztam össze felaprított újhagymával (vagy egy egész csokorral), lilahagymával, mogyoróhagymával, snidlinggel, egy tonhalkonzervvel. Kicsit sóztam, sokat borsoztam és pár csepp Tabasco szósz is került bele. Fóliával takartam le, és hűtőben pihentettem. A megsült krumplikat szépen kettészeltem és közepükbe töltögettem bele a tonhalas-hagymás-túrós masszát. Zöld salátát készítettem hozzá. Nekem annyira ízlett, hogy akár minden héten ennék, John már kevésbé volt lelkes, és lelki szemei előtt még egy nagy szelet steak is a tányéron landolt volna.:)
Ír vagy nem ír, teljesen mindegy, ha az alapanyagok jók és ehető is, akkor nálam vitának helye nincs.


2011. május 8., vasárnap

Piedone vacsorája


Tüsszögök, prüsszögök, lever a víz, fáj a torkom és még sorolhatnám. Jól időzített megfázás összes tünete ez. Az élet azonban nem áll meg, Abigél baba is számít rám minden téren, és a napi séták sem maradhatnak el. Remélem, hamarosan regenerálódom! Bezzeg gyerekkoromban hogy szerettem beteg lenni! Az óvoda, iskola helyett ilyenkor legtöbbször dédnagymamánkhoz mentünk öcsémmel, ahol igazi gyógyító kezek viselték gondunkat. Reggeli előtt egy-egy kis kupaknyi konyakot kaptunk, mert az, a dédnagymamám szerint gyógyító erővel bírt. Ebédre általában minden kívánságunkat teljesítette. Imádtam a palacsintáit, meg mindent amit főzött, mert teljesen más ízük volt mint akár nagymamáim, akár anyukám főztjének. Felnőtt fejjel jöttem rá, hogy miben rejlett az ízletes ételek titka: a dédnagymama disznózsírral készített mindent, azzal sütött-főzött és még meghűlt mellkasunkra is disznózsíros borogató kötés került. Ebéd után aztán édes volt az álom, majd szabadfoglalkozásként általában videókazettákat néztünk tesómmal. Kedvenceink voltak a Piedone filmek! Százszor is megnéztem ,Seriff és az idegenek', ,Piedone Afrikában' és az összes többi klasszikust is. Imádtam azokat a részeket, ahol Piedone ,falatozgatott'. Hagymás bab vagy tripla burger láttán összefolyt a nyál a számban. Sajnos a dédnagymama már nem él, és több éve is már, hogy Bud Spencer filmet néztem (Írországban szerintem nem is ismerik őket...), a disznózsírra sem fogok átterni. (Azért néha-néha egy jó hájas tésztát de megennék!). A megfázás miatt az ízeket sem igazán érzem, ezért gondoltam olyasmit kéne főzni, amiben van egy kis erő, és a dédinél töltött napokra visszagondolva a hagymás bab, azután pedig rögtön a chilis bab , majd chili con carne ugrott be.

Egy lábasban hagymát pirítottam, és 1-1 teáskanálnyi őrölt köménnyel, kakukkfűvel, és 1 evőkanálnyi chili porral hevítettem össze. Megforgattam benne fél kiló darált marhahúst és barnára főztem. Hozzáadtam egy olasz paradicsomkonzervet, egy konzerv kukoricát, 1 vörösbab konzervet, 1 evőkanál vörösborecetet, 1 csapott evőkanál barnacukrot. Belemorzsolgattam 1 marhahúsleves kockát, felöntöttem fél liter vízzel, lefedtem és forrástól számítva 20 percig főztem. Azután a fedőt levéve még további 20 percig bugyogott a tűzön, amíg a hús meg nem puhult és jó szószos állaga nem lett. Időközben elkészítettem hozzá a krumplit is. Nagyjából egy kiló krumplit megpucoltam, apróra kockáztam és puhára főztem. Majd a krumplipüré mintájára egy egész tejföllel zúztam össze (se vajat , se tejet nem adtam hozzá, csak a tejfölt.) A megfőtt chilit tűzálló edénybe öntöttem át és tetejére pakoltam a tejfölös krumplit, sajtot is reszeltem rá (cheddar).





Előmelegített sütőben sütöttem tovább még 20-25 percig, amíg a sajt rá nem olvadt, meg nem pirult a krumpli.
Nagyon tartalmas étel, így se előételre se desszertre nincs szükség, úgy laktat.
Kellemesen csípős ízét sikerült így megfázva is élveznem.

2011. május 1., vasárnap

Trish hagyatéka

Régóta készülök megosztani a következő receptet, melyet évekkel ezelőtt Trish barátnőmtől lestem el. Egyszerű curry-s csirkéről van szó, melyet a csicseriborsó, és a friss butternut squash (olyasmi mint otthon a sütőtök, csak kisebb...) tesz meg ízletesebbé és laktatóvá.
Érdemes beszerezni hozzá minden fűszert, mert ezeket később is hasznosíthatjuk akár indiai jellegű ételek, akár a mediterrán konyha vagy csak saját magunk által kísérletezett koszt készítésekor.
Lássuk hát a hozzávalókat:
Egy egész sütőtök vagy butternut squash, kimagozva, meghámozva, kockákra darabolva.



Friss gyömbér megpucolva, vékony hasábokra vágva, kb. 4 darab paradicsom negyedelve, friss koriander leveleire szedve.



Kb. 30 dkg csirkemell, egy egész vöröshagyma, vaj, csicseriborsó (kb. 20 dkg).
A fűszerek:
1-1 teáskanálnyi római köménymag, őrölt koriander, édeskömény, fahéj, Cayenne őrölt paprika, őrölt kurkuma, mustármag, Garam masala, kevés só.




A vékony szeletekre vágott hagymát tisztes mennyiségű vajon 20-30 percig karamellizálom, majd hozzáadom az összes fűszert. Nagyjából mindegyikből egy teáskanálnyit, de a főzés folyamán ízlés szerint lehet tovább ízesíteni. Aki a csípősebb ízeket kedveli, ne spóroljon a Cayenne paprikával. A kurkuma, és a Garam masala pedig még ,currysebbé' teszi az ételt. A fűszerekkel együtt még 5 percig összeizzasztom a hagymát.



Ezután jöhet a vékony hasábokra vágott gyömbér és a negyedelt paradicsom is.



10 percet adok nekik, majd a felszeletelt csirkemellet és sütőtököt is a lábasba zúdítom. Lassú lángon lefedve addig főzöm, amíg a csirke is meg a sütőtök is megpuhul. A folymat végén adom hozzá az előzőleg megfőzött csicseriborsót (vagy, ha konzervet használunk, akkor levét szűrjük le és úgy adjuk a csirkéhez.) Maximum 2-3 percig összefőzök minden összetevőt. Friss korianderrel díszítsük! Köretnek basmati rízst főzhetünk, de magában is elég laktató, és a csicseriborsó, sütőtök simán fedezi a szükséges szénhidrátbevitelt is.:) Megéri kipróbálni, és legalább egy vasárnap erejéig lecserélni a jól bevált csirkepaprikással...Jó étvágyat!