2011. május 26., csütörtök

Kompromisszumok a konyhában


Az utóbbi időben egyre ritkábban kerül hús az asztalunkra, bár ez inkább a hétköznapokra igaz, mert hétvégén aztán vagy a híres ír reggeli vagy a férj sültje gondoskodik a megfelelő állati fehérje bevitelről. Johnt (férj) kettő dolog tudja igazán kiakasztani: a virágmintás Birkenstock klumpám, és zöld színű leveseim. Ha meglátja, hogy én vagy csalánt vagy spenótot vagy bármilyen zöldet kutyulgatok elborul az arca, leveri a víz és az est további részét csendesen, elvonulva tölti. Mit tegyek, én meg imádok kísérletezni, és szem előtt (próbálom) tartani, hogy ne csak újdonságokat, de egyben egészséges ételeket is együnk. Igyekszem mindenkinek a kedvére tenni, erre jó példa a következő Nigel Slater féle halas-krumplis-baconos saláta, saláta is meg nem is, egészséges is meg nem...Nézőpont kérdése.:)

Hozzávalók:

Salátához:
1 kisebb mogyoróhagyma (salotta)
3 evőkanálnyi fehérborecet
1/2 kg salátának való krumpli
zöld levelek: rukkola, vizitorma, lollo, endívia saláta

A dresszinghez:
2 evőkanál almaborecet
2 teáskanál Dijon mustár
6 evőkanál földimogyoró olaj
1 teáskanálnyi kapribogyó
kapor

A halhoz:
4 szelet füstölt bacon szalonna
2 makréla vagy tőkehal (foltos tőkehal) de pl. hekk is jó!
kevés liszt
bors

A krumplikat megpucolom, felkockázom és sós vízben puhára főzöm. A mogyoróhagymát felkarikázom és 3 evőkanál fehérborecetben 30 percig megáztatom, időközben megkevergetem. A krumplihoz elkészítem a dresszinget: vagyis egy tálkában az almaborecetet összekeverem egy csipet sóval, Dijon mustárral, földimogyoró olajjal és kapribogyókkal. A kaprot is belemorzsolgatom. A megfőtt krumplit a dresszingbe forgatom. A lecsepegtetett mogyoróhagymát is a krumplihoz adom. (A fehérborecetet, amiben a hagyma ázott nem dobom ki, hanem a salátamixre öntöm majd.)
A bacont serpenyőben sütöm meg (olaj nélkül), majd apróbb csíkokra tépkedem. A halat beborsozom és egy kevés lisztben meforgatom, majd a baconos serpenyőben sütöm ki (a baconbol kisült zsírban). Nagyjából 5-5 perc alatt megsül mindkét oldala. A tálalásnál a zöld leveleket porciózom először a tányérra, majd a dresszinges krumplit, bacont és a szétmarcangolt halat. Az én tányéromra szalonna nem került, és a krumpliból is kevesebbet ettem, így áldoztam az egészség oltárán.:) A Birkenstock klumpától viszont nem válok meg!

4 megjegyzés:

Anazar írta...

Pedig épp kérdezni akartam a csalánleves sikeréről, de ezek szerint sem az, de még a spenót sem jött be a ház urának. Kitartás, nincs minden veszve, talán idővel be lehet törni...??..

Hoffmann Erika írta...

A spenót még inkább elnyerte tetszését, a csalán már kevésbé:) Sosem mondja, hogy nem ízlik valami, csak nem repetázik belole, és lassabban eszi...onnan tudom, hogy gáz van :D

Patrícia írta...

Ezt kipróbálom:) Az én páromnak már akkor elborul az arca, ha nincs hús az asztalon:)) De hősiesen lenyeli amit főztem, aztán elindul a hűtőhöz húsfélét keresni:)))

Hoffmann Erika írta...

Patricia, nehez veluk az mar egyszer biztos;) Ez a recept biztos nem veri meg ki a biztositekot :D Határeset...