2011. december 31., szombat

B.U.É.K.!


Boldog Új Évet kíván a Dublin Felett az Ég szerkesztősége: Erika és Szuszus.

2011. december 20., kedd

Big in Japan


A japán ételeknek is itt Dublinban lettem nagy rajongója. Tudásom és tapasztalatom e téren még gyerekcipőben jár, ezért elhatároztam hogy az új esztendőben több ázsiai ételt fogok készíteni.

Kezdem is egy nagyon egyszerűvel, melyhez hasonlót Yamamori nevű kedvenc japán éttermünkben szoktam fogyasztani.

Királyrákos-brokkolis teriyaki soba

A teriyaki a szósz elnevezése, illetve sokkal inkább az a folyamat melynek során a roston sült vagy grillezet húsokat, zöldségeket nyakon öntik egy édeskés szójaszósszal.

A soba a tésztát takarja: hajdinalisztből készült gluténmentes tésztáról van szó. Sötétebb barnás színe van, nagyobb szupermarketekben kapható (kínai változata is létezik, amely talán gyakoribb a boltok polcain).

Lássuk hát a receptet!
Hozzávalók 2 személyre
50 ml szójaszósz
50 ml mirin (japán rizsbor féleség, 40-50%-os cukortartalmú, főzésre használják)
2 evőkanál citromlé
1 1/2 evőkanál barna nádcukor
200 gramm soba tészta
140 gramm brokkoli
140 gramm királyrák
pár szál apró újhagyma

Először a szószt készítjük el: egy kisebb edényben felforraljuk a szójaszószt, mirint, citromlevet és cukrot. Nagyjából 5 percig főzzük, amíg sziruposra nem sűrűsödik.
A soba tésztát a csomagolás szerint elkészítjük, forrásban lévő vízben kifőzzük, a főzési ideje szerinti utolsó 3 percben adjuk hozzá a rózsáira szedett brokkolit, a mini újhagymákat.
A rákocskákat a már megfőtt tészta levében átmelegítjük (ha előre megfőzött állapotban vettük.)
A tésztát a tányérra porciózzuk, elrendezzük a zöldségeket, rákot és meglocsoljuk az édeskés teriyaki szósszal.

Ezzel a nem egészen karácsonyi recepttel búcsúzom a 2011-es esztendőre. Mindenkinek Kellemes Ünnepeket és izgalmas receptekben, gasztronómiai élményekben gazdag Boldog Új Évet kívánunk: Erika és Abigél.

2011. december 18., vasárnap

Régimódi történet


A dublini előkarácsonyi vacsoránkon John javaslatára igazi old school Sherry trifle piskótát készítettünk desszertnek. Anyukája minden évben elkészíti a családnak (bár én még egyszer sem láttam náluk és tegnapig nem is kóstoltam soha).
Nagyon egyszerű rétegezett desszertről van szó. Piskóta alapot sütünk hozzá, amilyet pl. a Victoria Sponge-nál is bemutattam. Az elkészült piskótát feldaraboljuk, Sherryvel meglocsoljuk és egy tálat belelünk ki vele.

A következő réteg egy gyümölcsös zselé. Nálunk a boltokban árulják, zselatinhoz hasonló, forró vízzel kell hígítani.
Ezután jön rá tetszés szerinti friss vagy konzerv gyümölcs, majd jó vastagon a vaníliás puding. Tetejére diszítés, szervírozásához pedig tejszínhab.
(Hűtőben álljon egy pár órát, vagy akár egy éjszakát is az elkészült trifle.)

Tudtad, hogy...?

A trifle-t már egy 1596-ban írt szakácskonyv, a ,The good houswife`s Jewell` is megemlíti (itt jó sűrű tejszínhab, cukorral, gyömbérrel és rózsavízzel ízesítve).
Zselét (zselatint) csak 1747 tájékán kezdtek használni hozzá.

Azóta is számos variációja létezik: portói bor, Madeira bor, vagy a már említett Sherry kerülhet bele alkoholként. Alkoholmentes változatként a piskótát pl. gyömbérsörrel lehet (el)áztatni.
Az angolszász országokban gyakran a sokkal nehezebb karácsonyi puding (Christmas pudding) lightosabb verziójaként szerepel a trifle.

2011. december 16., péntek

Karácsonyi reggeli


Karácsony alkalmából az írek gyakran fogyasztanak füstölt nyers lazacot reggelire. Egész évben könnyen elérhető, éttermek, kávézók étlapján is szerepel: bagett, bagel, vagy bármilyen más szendvics társaságában.
A lazacból kiindulva egy finom kenegetőset készítettem. Pár héttel ezelőtt ismerősöknél fogyasztottuk előételként, onnan az ötlet is.

A nyers, füstölt lazacot (kb. 25 dkg) 15 dkg krémsajttal (Pl. Philadelphia) pépesítettem össze, fél citrom levét facsartam bele, kevés őrölt feketeborsot szórtam hozzá és 2 evőkanál tejfelt is.

Pirítósra, sós kekszre vagy finom rozskenyérre kenhető. Ecetes-kapros-lilahagymás uborkasalátával az igazi.

2011. december 15., csütörtök

Pink Lady


Ez a poszt pontosan olyan rövid lesz, amilyen kevés idő alatt és egyszerűen összedobható eme fejedelmi vacsora. A kacsa combjánál csak a mellét szeretem jobban, rózsaszínre sütve nem cipőtalpra. Ezt a legegyszerűbben úgy érem el, hogy a bőrös oldalán 5-6, a húsos felén pedig 2-3 percig sütöm a melleket (forró serpenyőben, pár csepp olívaolajon, előtte a bőrét késsel beirdalom). A sütőt 100 fokra melegítem elő és a serpenyőből kivett kacsát még 20-25 percig sütöm itt. Nem sóztam, nem borsoztam.

Hozzá finom áfonya (cranberry) szószt készítek vörös áfonyából: 1 dl narancslevet (100%) 50 gramm demerara cukorral összeforralom (a cukor olvadjon fel), majd 25 dkg friss vörös áfonyát adok hozzá és bugyogtatom egy jó 10-15 percig. Az áfonyák megpuhulnak, a szósz is szépen be fog sűrűsödni. Nem baj, ha picit darabos marad.

A tányérra került még zöldborsós risotto is (amit eredetileg Abi babának készítettem, de ő bele sem kóstolt.)

Azt sajnálom, hogy sosem sikerül szépen adjusztálni az ételt, amikor végre elkészülök a főzéssel kapkodva a tányérra porciózok mindent, félve nehogy kihűljön és még kattintani is tudjak egyet. Ennek ellenére nagyon finom lett, érdemes kipróbálni!

2011. december 9., péntek

Forr a bor!


Téli esték, karácsonyi vásárok kötelező kelléke a forralt bor. Megdőlni látszik az a nézet miszerint a legócskább borból is jó forralt bor készíthető. Nem elég a fűszerek és édesítő harmóniáját eltalálni, nem árt ha adunk a minőségre is. Boltokban már különféle előre gyártott üveges változatok is léteznek. Pár éve próbáltam ki egy Marks and Spencerben vásárolt palackot. Nem volt rossz, de jobban járok a házilag készítettel.
Most egy klasszikus változatot csináltam: sok-sok szegfűszeg, fahéj, karácsonyi fűszerkeverék, cukor és narancs is került a borba. Nyírfacukrot használtam (2-3 evőkanál). Meglepően finom lett!

A BBC Good Food oldalát böngészve megannyi variációra leltem, melyeket most meg is osztanék a kedves olvasóval.

Forralt boros koktél


Tökéletes party ital, a vendégek érkezése előtt már órákkal korábban elkészíthetjük és hűtőben tárolhatjuk. Lehűtve vagy forralva is fogyasztható.
Hozzávalók 4-6 italhoz:
100 gramm muscovado cukor
1 csillagánizs
1 egész rúd fahéj
4 szegfűszeg
150 ml víz
1 citrom
2 mandarin
150 ml Cointreau
1 üveg vörösbor

A muscovado cukrot, csillagánizst, fahéjat, szegfűszeget összeforraljuk 150 ml vízzel. (Lassú tűzön, folyamatosan kevergetve). 2 percig forraljuk, majd levesszük a tűzről és egy kancsóba átöntjük, hűlni hagyjuk. A kancsóba kerül még vékony szeletekre karikázott citrom és a mandarinok, 150 ml Cointreau, és egy üveg bor. Összekeverünk mindent és hűtőben hagyjuk tovább hűlni minimum 2 óra hosszat, de akár egy egész éjszakát is pihenhet.
Ha hűtve fogyasztjuk, akkor koktélos pohárban, jégkockával, narancshéjjal díszítve mehet a tálcára. Ha inkább a klasszikus, meleg változat hívei vagyunk, akkor nem szükséges előzőleg lehűteni sem, hanem a már ismert módon csészébe porciózzuk.

Turbósított forralt bor


Hozzávalók kb. 6 pohárhoz:
1 üveg vörösbor
150 ml Grand Marnier
100 ml brandy
1 narancs héja (reszelve, vagy szebben mutat szép vékonyan lehámozva)
1 citrom héja (reszelve, vagy vékonyra lehámozva)
4 evőkanál méz
3cm-es friss gyömbér (felaprítva, lereszelve)
1 teáskanál szegfűbors
1 rúd fahéj
½ teáskanál szegfűszeg
½ teáskanál szerecsendió (elhagyható)


Az alkoholt (bor, Grand M., brandy) alacsony hőfokon összeforraljuk 10 percig. A tűzről levéve hozzáadjuk az összes többi összetevőt, összekevergetjük és legalább 20 percig pihenni hagyjuk, amíg a fűszereket magába nem szívja az alkohol. Szervírozás előtt picit megmelegítjük.

Almás-erdei gyümölcsös forralt bor


Hozzávalók 6 pohárhoz:
1 üveg vörösbor (pl.: Merlot)
0,5 liter jobb minőségű almalé
60g kristálycukor
1 rúd fahéj
1 darab csillagánizs
2 evőkanál (narancsos) Curaçao vagy Cointreau
maréknyi erdei gyümölcs, bogyós gyümölcs (lehet mélyhűtött is)
2 kisebb alma felkarikázva

A bort, almalevet, kristálycukrot, csillagánizst, fahéjat alacsony hőfokon felforraljuk és 15 percig kavargatjuk így. A cukor olvadjon el benne. Tálalás előtt belekeverjük a Curaçaot vagy Cointreaut, a karikákra szelt almát és felengedett erdei gyümölcsöket.

(Az első kép kivételével a fotók a BBC Good Food Magazin honlapjáról kerültek a blogba, akárcsak a hozzájuk tartozó receptek.)

2011. december 2., péntek

Karácsonyi készülődés IV.


Íme egy újabb karácsonyi sütemény: almás-fűszeres karamella szelet.

Hozzávalók:
200 gramm szárított datolya
200 ml tej
250 gramm szobahőmérsékletű vaj
280 gramm liszt
200 gramm barnacukor
1/2 teáskanál sütőpor
4 tojás
1 evőkanál karácsonyi fűszerkeverék (fahéj, szegfűszeg, szerecsendió, gyömbér)
2 teáskanál vanília kivonat
3 kisebb alma
pár csepp citromlé
maréknyi vajkaramellás cukorka (bolti vagy házilag kutyult)

Először a datolyát és tejet hevítem fel egy kis edényben, majd mikor forr leveszem a tűzről és hűlni hagyom vagy negyed órát. Amíg hűl összekeverem a tésztát, minden hozzávalót egy nagy tálba öntök: vajat, lisztet, cukrot, tojásokat, sütőport, fűszerkeveréket, vanília kivonatot. Ehhez jön még a kihűlt datolyás tej, amit előzőleg simára pépesítettem. Mindent jól összedolgozok és egy kivajazott, sütőpapírral kibélelt kb. 20x30 cm nagyságú tepsibe öntöm.

A sütőt 180 fokra (gáz 4) melegítem elő, és gyorsan elkészítem a süti tetejét: a megmosott almákat vékonyabb szeletekre vágom és pár csepp citromlébe mártogatom. Elrendezem a piskóta tetején. 45-50 percre megy a sütőbe, tűpróbával ellenőrzöm.

A legvégén a vajkaramellát egy kevés tejen megolvasztom és az almák tetejére öntöm. Porcukorral díszíthetem.

A receptet a BBC Good Food Magazin novemberi számában találtam és így néz ki a profi változat:

(Fotó: BBC Good Food Magazine)

(Megjegyzés: barnacukor helyett, illetve mellett nyírfacukrot (Xilit, Xylitol) használtam. A nyírfacukornak ugyanolyan íze van mint a rendes cukornak, sőt még édesebb is, így kevesebb is elég belőle. Számos pozitív hatása van pl. lassan emeli meg a vércukorszintet, glikémiás indexe csak 7-es. Nem rontja a fogakat, sőt ellenkezőleg: fogszuvasodás ellen is véd, így számos fogkrémben megtalálható. A gyerekek is ehetik, de csak módjával, mert nagyobb mennyiségben hasmenést okozhat. Saját szervezetünk is előállít Xilitet az anyagcsere folyamatok során. Szóval hajrá! Egyedüli negatívum, hogy nagyon drága, így egyelőre csak fele-fele arányban fogom használni a cukor mellett.)

2011. november 26., szombat

Quack confit



Kacsacomb másképp. Konfitált kacsa készítésére adtam a fejem egy borongós hétköznap délután. Nem volt rossz ötlet, bár ez a menü inkább ráérős hétvégéken praktikusabb. A kacsacomb az a hús, amit nem lehet elég sokáig főzni. A konfitálás valójában abálást jelent, vagyis saját zsírjában, kevés vízzel lassú tűzön fő meg az állat. Egyfajta tartósítás is, hiszen az így elkészült húst hetekig tárolhatjuk (zsírjában) a hűtőben/kamrában.

Manapság igen divatos lett a konfitált kacsa, a legelegánsabb éttermek kínálatát is tarkítja.

Elkészítése nem igényel semmilyen konyhai előképzettséget, csak sok-sok türelem és idő kell hozzá.
Már előző nap jól besózzuk a combokat és bőrös felükkel lefelé egy műanyag dobozba helyezzük, hűtőben tároljuk vagy 24 órán át.
Másnap aztán a combokról lemossuk a sót, papírtörlővel szárazra töröljük őket és egy nagy edénybe helyezzük 4-5 gerezd fokhagyma, kakukkfű-ág, egy kupica brandy társaságában. Annyi vizet öntünk rá, hogy épp hogy ellepje és először felforraljuk, majd nagyon lassú tűzön rotyogtatjuk, pároljuk (lefedve). Nagyjából 2-2 1/2 óra alatt puha is lesz. Hogy a bőre is ropogós legyen, előmelegített sütőben 220 fokon (gáz 7) pirítjuk min. fél órán át.
A fazékban maradt zsírt felhasználhatjuk, pl. krumplit süthetünk ki benne.
Köretnek javaslom a párolt lilakáposztát, almás-fahéjas-narancsos turbósítással.
A hús igen omlós lett, csak úgy foszlott le a csontról, a bőre lehetett volna picit ropogósabb is, de azért megállta helyét. ,,Happy days'' ahogy Jamie mondaná.

2011. november 23., szerda

Rákos finomságok

Kettő nagyon egyszerű és nagyon finom halas-rákos vacsorát kutyultam a napokban. Az elsőnél a rákot (királyrák-king prawns) frissen vettem, nem fagyasztva. Kevés olívaolajon mogyoróhagymát pirítottam, csiliport szórtam hozzá és 20 dkg bébi paradicsomot. A rákokat is gyorsan rádobtam és 8-10 perc alatt megfőztem. Közben linguine tésztát főztem ki, a megfőtt tészta főzőlevéből egy keveset meghagytam és créme fraiche-vel kevertem össze, majd a tésztához kevertem. Frissen reszeltem bele fokhagymát és egy csomag rukkolát adtam hozzá, majd a tetejére a rákos-csilis paradicsomot.


A másik egy halas curry lett. Kevés olívaolajon megfonnyasztottam egy vöröshagymát, 2 gerezd áttört fokhagymát és frissen reszelt gyömbért (kb. 2 cm-es hosszúságú darabot). 5-7 perc után tört csilit és 2 evőkanál curry pasztát adtam hozzá (pl. thai vagy Madras curry). A fűszerekkel együtt kb. 2-3 percig hevítettem a hagymát, majd 2 paradicsomkonzervet zúdítottam az edénybe és 10 percig bugyogtattam. A feldarabolt halat (tőkehal, lazac) 4-5 percig főztem a szószban, majd a legvégén adtam hozzá az előre megfőzött rákokat. Friss koriander és negyedekre szeletelt lime díszítette a tálat. Basmati rizzsel vagy naan kenyérrel az igazi.

2011. november 9., szerda

Karácsonyi készülődés III.


Gyömbéres emberkék (Gingerbread People)

Ki ne ismerné a mézeskalács angyalkákat, szivecskét, csillagot? A következő recept hasonlóan készül csak nem fahéjjal, hanem gyömbérrrel, méz helyett pedig cukorszirup kerül a tésztába.

Hozzávalók:
150 gramm (szobahőmérsékletű) vaj
80 gramm barna nádcukor
1 tojás sárgája
350 gramm liszt
1 teáskanál szódabikarbóna
4 teáskanál őrölt gyömbérpor
2 evőkanál cukorszirup (Golden Syrup)

Díszitéshez:
Mini Smarties
100 gramm olvasztott csoki

A vajat és cukrot krémesre keverjük (kézi habverővel), majd beledolgozzuk a tojásnak csak a sárgáját, a szódabikarbónát, gyömbérport, és lisztet. A picik segíthetnek a lisztet a tálba szitálni. Először morzsásabb tésztát kapunk, ezért adagoljuk hozzá a kb. 2 evőkanál ragacsos cukorszirupot. Kézzel összedolgozzuk. (Ha túl morzsás lenne még egy kis vajat vagy szirupot adjunk hozzá. Omlós-vajas tészta állagú masszát kapunk.) Sodrófával kb. 1 cm vastagságúra nyújtjuk ki a tésztát (lisztezett felületen).
Sütőpapírral bélelünk ki egy jó nagy tepsit. A tésztából emberkéket szaggatunk ki és óvatosan a tepsire helyezzük. Spatulát is használhatunk, hogy nehogy baleset érje őket és leszakadjon kéz-fej-láb. A gyerekek a mini Smarties drazsékat az emberkékre biggyeszthetik (gombnak).

Előmelegített sütőben 180 fokon sütjük 10-15 percig. A tepsiben hagyjuk teljesen kihűlni, majd csokit olvasztunk (kb. egy tábla) és hajat, szemet, szájat varázsolunk nekik. Ezt az ügyesebbek megtehetik fogpiszkálóval vagy kiskanállal, de nagy segítség lehet egy erre a célra kialakított írókás tubus vagy tölcsér. A feldíszített emberkéket addig hagyjuk a tepsin, amíg a csokiszósz is megszárad rajtuk. Sütis dobozban napokig is eláll.

2011. november 8., kedd

Karácsonyi készülődés II.


Hógolyók (Snowflakes Truffles)

A jól ismert kókuszgolyó köntösét öltötte magára a karácsonyi csokis hógolyó. 5 perc alatt össze is kutyuljuk a hozzávalókat, vagyis 200 ml tejszínt (double cream) felforralunk, a tűzről levesszük és 200 gramm jobb minőségű csokit tördelünk bele (lehet ét vagy tejcsoki is, de pl. 70%-os kakótartalmú étcsokival az igazi). Addig kevergetjük amíg a csoki a tejszínbe nem olvad és egységes nem lesz. Hűtőbe tesszük legalább 2 órára, éppen hogy megdermedjen de még képlékeny, formálható legyen.
A gyerekek most beszállhatnak segíteni, kiskanál (teáskanál) segítségével golyókat formálunk belőlük és kókuszreszelékbe hempergetjük. Az így elkészült hógolyókat hűtőben tárolhatjuk pár napig. Már ha kibírjuk, hogy ne faljuk fel egytől-egyig!

2011. november 6., vasárnap

Karácsonyi készülődés I.


Még le sem kerültek a Halloween díszek és jelmezek, a város már készen áll a karácsonyi lázas kapkodásra. A sétáló utca is egőkkel díszítve, talán a napokban már meg is gyújtják őket. A boltok hangszóróiból karácsonyi dallamok szólnak. Tudom, korai de mivel már nálunk is rothadásnak indult a szép faragott tökünk (hüpp-hüpp), így tudatosult bennem hogy ideje továbblépni...

Idestova hat éve élek (kisebb-nagyobb megszakításokkal) Dublinban, de számomra az ünnep, a karácsony Magyarországhoz köt. Igyekszünk minden évben hazalátogatni, így sosem kérdés hogy mi kerül majd az asztalra, hiszen a sok magyar finomság, nagymama zserbója és beiglije, anyuka halászleve és rántott pontya mind adott. Azonban mióta én is háztartást vezetek nyitott szemmel figyelem mit esznek az írek karácsonykor és az év többi napján. Itt, Dublinban elsősorban olyan ételeket sütök-főzök, melyek nem konkrétan magyarosak, hanem a helyi szokásokhoz, ízvilághoz kötődnek jobban.

A most következő sütemények gyerekekkel együtt is könnyen elkészíthetőek: a házias lurkók imádnak lisztet szitálni, gombócokat gyúrmázni, lapítgatni. A lereszelt narancs és citrom héja, darált dió, kókuszreszelék, gyömbér mind-mind karácsonyi hangulatot varázsol a konyhába. Kávéhoz, teához kínálhatjuk ezeket, vagy egy tartalmasabb ebédet/vacsorát zárhatunk le velük.

Diós narancsos kekszek
(Orange, Lemon and Lime Crunchies)
Hozzávalók:
100 gramm vaj
80 gramm kristálycukor
1/2 narancs héja lereszelve
1/2 citrom héja lereszelve
1/2 citrom kifacsart leve
1 teáskanál lime kifacsart leve
50 gramm darált dió
150 gramm liszt (self-raising flour)
25 gramm dióbél

A sütőt 190 fokra melegítjük elő (gáz 5-os fokozat). A szobahőmérsékletű vajat egy tálban a cukorral krémesre keverjük, majd hozzáadjuk a narancs és citrom lereszelt héját, narancs, citrom és lime kifacsart levét és a darált diót.
A piciket innen már be is vonhatjuk a munkálatokba: a lisztet a tálba szitálhatják, mi pedig addig keverjük amíg egységes masszát nem kapunk. Ha túl ragacsos lenne a tészta, akkor még egy kevés lisztet adhatunk hozzá (az előírt mennyiségen felül).
Az elkészült tésztát kb. 30 részre osztjuk és a gyerekekkel 30 kicsi labdát formázunk belőlük, majd tenyerünkkel kilapítgatjuk őket. Tetejükre diót biggyesztünk és sütőpapírral bélelt tepsibe igazítjuk (akár egy spatula segítségével, hogy ne veszítsek el alakjukat). Nagyjából 12-15 perc alatt aranybarnára sütjük és a tepsiben vagy rácson hagyjuk kihűlni. Légmentesen zárt sütis dobozban akár napokig eláll.

(Megjegyzés: self-raising lisztet (self-raising flour) használtam a sütéshez, azonban sima liszttel (plain flour) is elkészíthető csak akkor egy teáskanál sütőport is adjunk hozzá).

Folyt. köv.!

2011. november 3., csütörtök

Tökös finomságok Halloween után is


Abi baba hozzátáplálása óta minden héten sütőtök (is) kerül az asztalunkra. A picik imádják édes ízét, könnyen elkészíthető és krumplival, csirkével vagy akár vöröslencsével is megeszik. A nagyoknak meg finom leves főzhető belőle. Most van szezonja nálunk a sütőtöknél kisebb ún. butternut squashnak, így volt olyan hét, hogy a belőle készült levest 3 egymást követő nap is megfőztem. Ízét többféle módon variálhatjuk: csilit szórva bele csípősebb, karakteresebb lesz, de reszelhetünk hozzá friss gyömbért és kevés narancshéjat is a keleties ízek kedvelői számára.

Korábban már csináltam egy csilis változatot, amit itt a blogban be is mutattam.
A tököt (2 kisebb butternut squash) meghámoztam, magját eltávolítottam, felkockáztam. Sütőben sütöttem, olívaolajjal meglocsolva kb. 30-40 percig. A levesalap hozzá úgy készül, hogy 2 nagy fej vöröshagymát, 1 gerezd fokhagymát tisztességes mennyiségű vajon 30 percig karamellizálok, majd felöntöm kb. 1 liter zöldségleves alaplével (húsleves alaplé is jó). A megsült tököt belezuttyantom és még egyet bugyogtatok rajta. Kevés csilit (őrölt) szórok bele, és tejfellel vagy créme fraiche-vel habarom. Só, bors és szerecsendió megy még bele ízesítésnek. Tetejére tökmagot, pirított tökmagot szórhatunk.

További tökös receptek: 1, 2, 3.

Az idei, egyben első faragott tökünk és a tökfaragó mesterek: Timi és Madamme.



2011. október 14., péntek

Három rizs ebédre


Hétköznapjaink a közös vacsorával fejeződnek be, Abigél az agyikójában békésen alszik, mi pedig végre leülhetünk az asztalhoz és szusszanhatunk egyet. Nem kérdés, hogy minden nap főzzek valami frisset.
Az ebédekkel állok hadilábon, mert csupán magamra főzni se időm, se kedvem, és sokszor még alapanyagom sem. Általában egy gyors szendvics vagy leves, joghurt fér csak bele. Amióta rátaláltam a barna-vörös-vadrizs mixre, azóta az ebéd körüli macera is megoldást lelt. A rizs laktat és lassan emeli meg a vércukorszintet, így pár óra múlva sem éhezem meg. Különféle feltétekkel tehetjük érdekesebbé. Nagyon kedvelem a pestos változatot cheddar sajttal. (A rizsszemeket általában bő fél óra alatt főzöm puhára.)

A barna rizs jótékony hatásáról itt már írtam egy keveset. Gyakorlatilag ez is ugyanaz a rizsfajta mint a fehér, csak a feldolgozás folyamán kevesebb réteget (csak a legfelső réteget) távolítják el róla. (A fehér rizsnél pedig nagyon sok réteg kerül eltávolításra és gyakran még fényezik is.) A tisztítási folyamat során azonban nagyon sok értékes tápanyagot veszít a rizs, így pl. a benne lévő B3 vitamin 67%-át, B6 vitamin 90%-át és vastartalmának 60%-át!

A vörös rizs is ezer dologra jó. Kínában és Ázsia más részein évszázadok óta fogyasztják, itt a fehér rizst kezelik tovább vörös színű élesztőgombával (Monascus purpureus). A benne lévő sztatin csökkenti a vér koleszterin szintjét, így a koszorúér betegségek kockázatát is.

A vadrizst indián rizsnek (Manoomin-jó mag) is nevezik, mert az USA beli Nagy-Tavak sekély vizeiben honos. Mindössze 60 évvel ezelőtt ismerték fel, hogy táplálkozás-élettani szempontból is jelentős. Egy ún. lignan nevű anyagot tartalmaz, mely a csontritkuás megelőzésében játszik nagyon fontos szerepet. Másik nagy előnye, hogy főzés során megmarad benne az értékes ásványi anyagok jó része.

Rizsre fel!

2011. október 13., csütörtök

Halvacsora


Halat hetente legalább egyszer igyekszem főzni, mert egyrészt nagyon szeretem, másrészt egészséges. Általában lazac vagy tőkehal kerül a kosárba és mivel főzni/sütni nagyon rövid ideig kell, így nem sok előkészületet igényel és nem kell órákig a konyhában ácsorogni.

A mostani vacsoránk nagyjából negyed óra alatt készült el. A lazacfilét grillrács alatt sütöttem meg kb. 10-15 perc alatt. Spenótot készítettem hozzá (vöröshagymát pirítottam, rádobtam a spenótleveleket, összeforgattam, 2-3 percig fonnyasztottam, fokhagymát reszeltem bele), az ötletet pedig innen loptam!:)
Ezután kutyultam egy tejszínes szószt (kevés vaj, még kevesebb liszt, kis tejszín, só, bors, szerecsendió, kis reszelt sajt). Fusili tésztát főztem ki hozzá.
A lazacból egy kis darabot Abigél babának csíptem le. Ma már ő is megkóstolja!

2011. október 10., hétfő

Ír halászlé


Az ír halleves vagy seafood chowder nagy kedvencemmé vált az elmúlt évek során. Nagyon könnyen és gyorsan elkészíthető és hűtőnk tartalmától függően lehet rögtönözni mi kerüljön bele. Tejjel vagy tejszínnel hígítva, paradicsomos vagy lisztes alapon főzik. Mostanság már nem készítek lisztes rántást, helyette krumplival szoktam sűríteni. A nehezebb tejszínt pedig tej váltja fel.

Két nagy szál póréhagymát felkarikáztam és 1 fej apróra vágott vöröshagyma társaságában üvegesre pároltam (kis vajon meg kevés olívaolajon). Hozzáadtam kettő nagy szem kockára vágott krumplit, sárgarépát, angol zellert és rózsáira szedett karfiolt. Felöntöttem kb. 3dl tejjel és 5 dl halas alaplével (fish stock, de ennek híjján zöldségleves alaplé is megteszi). Kevés sóval és borssal ízesítettem, majd összefőztem a zöldségeket. Amikor már majdnem megpuhultak, hozzáadtam a feldarabolt lazacot és tőkehalat is (20-20 dkg). A halnak maximum 5-6 perc főzési idő kell. A legvégén kis rákocskákat is szórtam a levesbe (ezek már előre meg voltak főzve, így csak belekevergettem. Kagyló ez alkalommal kimaradt.)
Jó étvágyat!:)

2011. október 9., vasárnap

Férfi a konyhában


Anazar után szabadon, ezután én is bemutatom mire képes a férfinem a konyhában. Nem mondom, hogy gyakran veszik ki a fakanalat a kezemből, sem hogy meglepetések érnének, de szívesen veszem ha főznek rám. Ez alkalommal báránysült, sajtos-tejszínes karfiol és ropogós krumpli. Egy adagból jól lakna egy család is...

2011. szeptember 23., péntek

Dublinban járt az ősz...


Dublinba hamar beköszöntött az ősz. A fákról a levelek többsége már lehullott (legalábbis a mi utcánkban), egyre hűvösebbek az éjszakák is (a nappalok sosem voltak igazán melegek). Beindult a fűtésszezon (bár nálunk sosem szünetelt). Szomorúan figyeltem a budapesti időjárást...milyen jó lenne még 25 fokban sütkérezni! Az ősszel sincs persze gondom, sőt. Igazából szeretem is. Kandalló mellett melegedni, közben forró csokit szürcsölni (vagy éppen megakadályozni, hogy Abigél a tűzbe másszon ;-), hosszú sétákat tenni a friss levegőn, sütőtök és gesztenye illata száll...

Ezen ihletésre hiper-szuper egészséges salátát készítettem vacsorára. Csirkemellhez ettük köretként, de magában is igazán laktató. Fedezi a napi ajánlott zöldség/gyümölcs bevitel 4/5-ét, sok benne a C-vitamin, vas, folsav, rostok.

Egy kiseb sütőtököt (butternut squash) pucoltam meg és kockáztam fel. 2-3 feldarabolt répával ment a sütőbe 30-40 percre (pár csepp olívaolajjal locsoltam meg). A sütőtöknek kevesebb idő is elég hogy megpuholjon, a répák még kissé keményebbek maradtak, de én pont úgy szeretem, ha nincs teljesen puhára főzve.
Barna rizst főztem ki, rozsáira szedett brokkolit pároltam, tökmagot és szárított áfonyát szórtam hozzá, friss citrom kifacsart levével locsoltam meg és picit borsoztam.

A megmaradt salátából Abigél is kedvére falatozhatott (a magvak kivételével minden mást ehet belőle), így neki külön már nem kellett főznöm :)

Adagonként 266 kcal, 12 gramm fehérje, 43 gramm szénhidrát, 7 gramm zsír, 7 gramm rost, 18 gramm cukor, 0,05 gramm só.

(Megjegyzés: a barna rizs tápértéke jóval magasabb mint fehér társáé. Rizscsíra fogyasztásával pl. elkerülhető/csökkenthető a vastagbélrák kockázata is, kiváló magas vérnyomás ellen, a benne lévo y-aminobutyric-sav révén pedig segíti az értelmi funkciókat, csökkenti a vércukorszintet.)

Forrás: BBC Good Food September

Párisba tegnap beszökött az Ősz.
Szent Mihály útján suhant nesztelen,

Kánikulában, halk lombok alatt
S találkozott velem.

Ballagtam éppen a Szajna felé
S égtek lelkemben kis rőzse-dalok:
Füstösek, furcsák, búsak, bíborak,
Arról, hogy meghalok.

Elért az Ősz és súgott valamit,
Szent Mihály útja beleremegett,
Züm, züm: röpködtek végig az úton
Tréfás falevelek.

Egy perc: a Nyár meg sem hőkölt belé
S Párisból az Ősz kacagva szaladt.
Itt járt, s hogy itt járt, én tudom csupán
Nyögő lombok alatt.

(Ady Endre: Párizsban járt az ősz)

2011. szeptember 19., hétfő

Noma: az új hitvallás


“Noma is not about olive oil, foie gras, sun-dried tomatoes and black olives. On the contrary, we’ve been busy exploring the Nordic regions discovering outstanding foods and bringing them back to Denmark: Icelandic skyr curd, halibut, Greenland musk ox, berries and water. In much the same fashion, we continue to look out for new sources of inspiration in Denmark – and in the rest of the Nordic countries as well – to ensure reliable sources of top-quality produce. This goes for very costly ingredients but also for more disregarded, modest ingredients such as grains and pulses, which you’ll taste here in new and unexpected contexts.” Noma

Új szenvedély hódít a gasztrofanok körében, mely egyenesen a dán fővárosba, Koppenhágába vezet el minket. Történt ugyanis nem is olyan régen, hogy a René Redzepi által vezetett dán étterem -lesöpörve több vetélytársát is- került fel a ,Világ legjobb 50 étterme` toplista első helyére. Ez még önmagában nem is lenne olyan érdekes, azonban olyan helyről van szó ahol teljesen újfajta, a legtöbb gourmand számára ismeretlen szemléletben, technológiával és alapanyagokkal főznek.


A félig dán félig macedón származású Redzepi egészen a skandináv gyökerekig nyúl vissza, csakis szezonális és helyi termelőktől beszerezhető alapanyagokból főz. Szerinte az az összetevő, amely nem jó vajjal, sehogyan sem jó. Az ételek ízét pedig só helyett különleges, saját készítésű eceteivel hozza ki. Konyhájában 25 fajta ecet is található. ,,A receptek csupán irányt mutatnak, az ételt a szakács kell hogy igazán egyedivé és különlegessé varázsolja``.

Aki a Noma-ban jár, készüljön fel a lehetetlenre is. Ízelítőnek például füstölt fűrjtojás, szalmával bélelt kőtojásfészekben; ehető cserép melyből a gumók, növények kihúzhatók és még a ,,termőföld`` is fogyasztható (liszt, maláta, sör, földimogyorópor, cukor komponens keveréke).
Főételnek pl. marhatatár, pácolt zöldségek csontvelővel és vízitorma mártással. Rombuszhal zellerszárral, zellerkrémmel, ehető virágokkal.
A desszertek körében is újszerű ízek, édes és sós elemek keveredése a jellemző.


Az a szerencsés, aki a Noma-ba látogat, egyszerű, puritán hangulatra (pl. abroszok vagy étlap sincs, halk jazz zene is csupán az illemhelyről szűrődik ki) és fejenként legalább kb. 350 Eurót kóstáló fogyasztásra számítson.


Asztalt a honlapon is lehet foglalni, de jó előre édemes, mert hatalmas az érdeklődés. A honlapjukon feltűntetett menüválaszték pedig időről-időre változik, az éppen szezonban lévő dolgok kerülnek terítékre.

Infó: A Noma név a dán ,,nordisk`` (nordic) és ,,mad`` (étel) szavakból tevődik össze.
Cím:
Strandgade 93
, 1401 Copenhagen K, Tel: +45 3296 3297, E-mail: noma@noma.dk
Nyitvatartás:
Ebéd: Kedd-Szombat: 12.00-13.30 (12.00-16.00)
Vacsora: Kedd-Szombat: 18.30-22.00 (18.30-1.00)

Talán majd egyszer ide is elsodor a szerencse...:)

2011. szeptember 13., kedd

Nevesincs


Barátaim tették fel a kérdést nem is olyan régen: hogy jut időm főzni és a blogot is írogatni Abigél mellett. Akkor még azt feleltem, hogy főzni amúgy is kell, a bloggal meg általában akkor foglalatoskodom, ha Abigél már elaludt. 8 hónaposan (majdnem 8) megváltozik minden és nálunk már nem elég, hogy anyuka a konyhában tesz-vesz a baba meg szépen nézegeti, vagy játszik valamivel. Így mióta visszajöttünk még több időt töltünk együtt és szinte minden percben (amikor fent van) le kell foglalni valamivel. Általában a nap végén mire írásra jutna időm én már pokoli fáradt vagyok és csak aludni szeretnék.

A képen látható saláta is egy nagy kapkodás eredménye. Csirkemellet forgattam bele tojásfehérjébe, és parmezán illetve zsemlemorzsa keverékébe (fele-fele arányban). Sütőben sütöttem meg, pár karika chorizo társaságában.
Salátalevelekre pakoltam a csirkét, karikára vágott újhagymát, mini paradicsomot, dióbelet, feta sajtot. Kevés olívaolajjal és pár csepp fehérborecettel locsoltam meg. A gyomrot nem terhelte meg, nagyon jól tudtam utána aludni! :)

2011. szeptember 9., péntek

Sóból is megárt a sok


Magyarországi nyaralásunk alkalmával sok finomságban volt részünk, de azért meg kellett állapítanom jóval sósabban főzünk mi magyarok mint akár mondjuk az írek vagy más nyugatabbra lévő népek. Ez eleinte fel sem tűnt nekem, az ír konyhát pedig egyenesen íztelennek tituláltam. Az évek során aztán rájöttem nem attól lesz jóízű egy étel ha agyonsózzák. Sőt! Az ételek igazi ízét akkor tudom igazán kiélvezni, ha éppenséggel alig vagy meg sincs sózva. Sokan már akkor a sószóróért nyúlnak, mikor még meg sem kóstolták az ételt. Rosszul berögzött szokások ezek, melyeken igazán könnyen lehetne változtatni. A só helyett pl. bátrabban használjunk frissen őrölt feketeborsot vagy zöldfűszert.
A következő vacsoraötlet is kíváló példája annak, hogy nincs szükseg sóra, hanem príma fűszerek és zöldségek kombinációjával igazán jóízű eledel készíthető.

Cajun fűszerezésű lazac grillezve, avokádós paradicsomsalátával
Hozzávalók 2 személyre:
2 db lazacfilé
1 lime kifacsart leve
csipetnyi csilipor
1/2 teáskanál őrölt füstölt pirospaprika
1/2 teáskanál őrölt koriander mag
1/2 teáskanál őrölt római kömény
csipetnyi barnacukor

Salátához:
1 db érett avokadó kimagozva
200 gramm baby paradicsom
1 csokor friss koriander (fele felaprítva, fele leveleire tépkedve)
2-3 szál újhagyma
1 lime kifacsart leve
kevés olivaoliaj

A lazacfiléket meglocsolom a frissen facsart lime levével és 5 percig hagyom benne pácolódni. A fűszereket a csipetnyi barnacukorral egy tálkában összekeverem és a lazacok tetejét szépen bekenegetem velük. Előmelegtett sütőben vagy grillrács alatt sütöm (sütőtől függően kb. 10 percig), amíg ropogós nem lesz a teteje.

Közben a salátát is elkészítem: félbevágom a paradicsomot, a meghámozott és kimagozott avokádót félbeaprítom, a koriander felét feldarabolom , másik felét leveleire tépkedem, az újhagymát is felkarikázom. A zöldségeket egy lime kifacsart levével öntözöm meg és kevés olivaolajat is adok hozzá.

Basmati rizzsel tálalom.

Infó: adagonként 463 kcal, 31 gramm fehérje, 5 gramm szénhidrát (hmmm... a tányéromon azért jóval több van szerintem), 36 gramm zsír, 7 gramm telített zsír, 3 gramm rost, 3 gramm cukor, 0.21 gramm sót tartalmaz. A napi ajánlott sóbevitel kb. 6 gramm.

(Forrás: BBC Good Food October issue)

2011. szeptember 8., csütörtök

Csak semmi pánik


Visszajöttünk Dublinba, aholis egy félig lelakott ház és a BBC Good Food Magazin 3 legutóbbi száma fogadott. Mondanom sem kell, az utóbbiaknak jobban örültem. Még zajlik a romeltakarítás és megpróbálunk visszarázódni a hétköznapokba, ami nem egyszerű nekem sem meg Abigélnek sem. Közben nézegetem az új recepteket és gondolatban már megfőztem mind.

Addig is egy nagyon egyszerű pitét osztok meg, melynek alapja a hagyományos omlós-vajas tészta, tölteléknek pedig bármilyen gyümölcs megjárja. Rebarbarát és almát tettem bele, a rebarbarát nagyon kevés cukorral pürésítettem, 2 darab almát vékonyabb karikákra vágtam és tetejére igazgattam. Fahéjjal szórtam meg. A tésztát először magában sütöttem kb. 20 percig (kerámia babokkal, majd 5 percet anélkül ,pucéran`.) A már megtöltött pitét pedig további 10 percig sütöttem össze.
Frissen felvert tejszínhabbal ettük. Nem kirakatba való, de ízre jó! :)

2011. szeptember 6., kedd

Az utolsó vacsora




Elköszöntünk Budapesttől, elköszöntünk a nyártól. Az utolsó éjszakán barátok társaságában eszegettünk-iszogattunk. A háziasszony ez alkalommal Dóri volt, aki profi módon varázsolt mindenféle finomságot az asztalra.
Előételnek joghurtos ananászleves (John erre azt hitte valamilyen magyar specialitás), görög saláta, főtélnek pedig igazi csülök került tányérunkra. Desszert is volt: isteni Tiramisu (a kép arról sajnos nem sikerült).
Ezúton is köszönjük a szíves vendéglátást! :)
Bye bye Budapest...

2011. augusztus 22., hétfő

Burger Király (?)


Volt alkalmam ellátogatni az idáig oly sokat emlegetett Ring Café és Burger Bárba. Egyik kedvenc hazai blogom, Egy nap a városban stábja tesztelt nagyon sok budapesti hamburgert és állították fel Top 13+1 listájukat, melyen a Ring kapta az aranyérmet. Ezért is kiváncsi voltam a helyre, meg persze régóta kedvencem a hamburger. Korgó hassal és nagy várakozásokkal indultam neki az ebédnek.


(Fotó: Wikipédia)

Az Andrássy út és környéke egyik kedvenc helyemmé avanzsálódott az évek folyamán, amint csak tehetem szívesen sétálgatok erre, és böngészek az egykori Párisi Nagyáruház helyén megnyílt könyvesboltban is. A Ringnek is kellemes terasza van, bent pedig légkondicionáltak a termek, mégis kint ül le mindenki ha teheti. A személyzet nagyon kedves, fiatalos, mosolygós, segítőkész. A hamburgerek között mindenki megtalálja ínyére valót, mert nem csak a hagyomámyos marhahús, hanem bárány, csirke és vegetáriánus opciók is tarkítják az étlapot.

Nem akartam túlbonyolítani a dolgot, így egy sima marhahúsos cheddar sajtos burgerre esett választásom.
A húst illetően: mely ,,márványos 100%-ban hazai, érlelt hátszín pogácsa, háromszor darálva, közepesre sütve. Titkos receptünk szerint fűszerezve. És persze faggyú.." ebben semmi kivetnivalót nem is találtam, látszott rajta, hogy nem gagyi mirelit vagy mócsingokkal teli burgerről van szó, nekem azonban túl rózsaszín volt a belseje, amit egy steaknél kifejezetten szeretek, de ennél a verziónál végigfutott a verejték a hátamon. A ciabatta zsömle friss volt, meg volt egy kicsit pirítva, és olivaolajjal locsolva. Kissé hervatag rukola, lilahagyma, paradicsomkarika és pár szelet uborka árválkodott cheddarom tetején.


A házi készítésű ketchup rendben volt, a sültkrumpli viszont frissnek semmiképpen nem volt mondható. Vagy azért mert konyhanyitásra mentünk, vagy mert éppen fogyóban volt, de olyan érzésem volt, hogy a korábbi műszakból megmaradt hasábot melegítették át a fáradt olajban.

A kis kerámia tálkában szervírozott káposztasaláta (coleslaw) szintén jobb napokat látott, és meg kellett jegyeznünk, hogy ennél még a ,Tesco gazdaságos' változat is fogyasztásra érdemesebb.

Ebédpartnerem egy bárányos változatot rendelt, mivel azt nem kóstoltam meg, így csak az elmondottak alapján nyilatkozhatom: a hús rendben volt...de a többi körítés hasonló minőségű volt.

A Ring mottója szerint a jó hamburger titka a kitűnő zsömle és remek húspogácsa, és ki-ki magánügye, hogy aztán azt mivel ,,rontja" el. Nekem sajnos ez alkalommal úgy tünt, hogy most ők szúrták el úgy cakkumpakk az egészet.

Úgy éreztem azonban, hogy a Ring az a hely, amely megérdemel még egy esélyt, így Szent István ünnepén ismét meglátogattam. Az étlapon feltüntetett ,Gyerekbarát hely!' jelző csak annyiban lehet igaz, hogy vannak babák etetésére szánt székek, én azonban alig tudtam magunkat Abigéllel feltuszkolni a kis teraszra, a sarokban húztuk meg magunkat és a nap is ránk sütött, így igyekeztem minél gyorsabban letudni az ebédet.


Újra cheddaros burgert kértem, már csak azért is, hogy össze tudjam vetni a különbséget az előző élménnyel. Ez alkalommal is hasonló húspogácsa került a tányéromra, picit kihűlt , így a sajt sem olvadt rá tisztességesen. A hasábok most frissek voltak, viszont nem házi készítés, hanem valami jobb minőségű mireltiből való, saját ketchup helyett pedig a jól ismert bolti került mellé tunkolásra.
A káposztasalátát inkább csak messziről szemrevételeztem, benne a majonéz fáradt, sárgás színben állott, a káposzta-répa együttes pedig ki tudja mikor lett legyalulva.
A kiszolgálás most is nagyon udvarias, kedves volt, de sajnos nekem ez nem elég, hogy visszatérő vendége legyek a Ringnek.

2011. augusztus 16., kedd

Romantikus délután



Kellemes meghívásban volt részünk a héten: ismerősök birtokán lovashintón kocsikáztunk, szürkemarhát, lovakat, őzgidát, szarvast, kutyát, macskát láttunk. Útunk és esténk a fóti Károlyi Kastély éttermében folytatódott, ahol a természet lágy ölén, romantikus környezetben költhettük el fenséges estebédünket. Az étterem pár hónapja nyitott, magyaros és nemzetközi fogások, finom borok, hetente megújuló menüválaszték, gyerek adagok, hús nélküli finomságok tarkítják a felhozatalt.


Már az első ízelítő fogás után is látszott, hogy gondosan ügyelnek a minőségi alapanyagokra, nem spórolnak a jó hozzávalókon. Minden frissen készült, így igazán nem bántuk, hogy picit többet kell várakozni. Friss, házi limonádé, csapolt sörök társaságában mulattuk az időt.



Előételt nem ettem, de tanúsíthatom, hogy a húsleves marhahússal csillagos ötös és igazi házias ízeket hordoz, aranylik stb.
Választásom fogasfilére esett, mandulával, petrezselymes burgonyával, és a végére felejtett francia camembert sajttal.


Családom többi tagja Grófi bélszínt, kacsamellet, harcsapaprikást, csirkemellet evett.
A vacsorát egy-egy házi készítésű túrógombóccal zártuk, ketten osztozva a hatalmas adagon, melyhez még csokiöntet és erdei gyümölcs is járt.


Igazán pozitív élményben volt részünk, és ide biztos, hogy visszatérünk, Dublin előtt legalább még egyszer!