2011. július 6., szerda

Pizza Nostra



Barátnőm, Orsi esküvőjére készülve last minute cipővadászatra indultunk. A nagy hőség és éhség a Deák Ferenc téren érte el tetőfokát, ahol a már ismert és kedvelt  Vapianót választottuk ebédünk színhelyéül. Gyors, friss, finom, hangulatos, ezekkel a jelzőkkel lehetne illetni a német eredetű ,Csak lassan!' étteremhálózatot. Gyorsétterem feelingje csak annyiban van a helynek, hogy pikk-pakk elkészítik a vendég által választott ételt. A bejáratnál rögtön kis kártyát nyomnak a kezünkbe, melyre a későbbi fogyasztásainkat rögzíti egy leolvasó rendszer, így dolgunk végeztével a kasszánál fizethetjük a pontos összeget. Borravaló sem kötelező, szervízdíjat sem számítanak fel. A hosszú pulthoz lépve besorolhatunk az előételes (Zuppa e Antipasti), tésztás (Pasta), salátás (Insalate) és pizzás (pizza) szekciókhoz, ahol a számunkra favorizált ételt készítik el frissen az orrunk előtt. (Külön pultban kérhetünk olasz édességeket, italokat.) A mai nap választása a pizzákra esett, konkrétan egy Diavolo (csípős olaszkolbász, paprika, hagyma, paradicsom, mozzarella) és egy Gamberi e Rucola (garnélarák, rukkola, oliva, paradicsom) lett a kiszemelt.



A személyzet morcos és arrogáns volta (mindig kifogjuk a legutálatosabb műszakot) ellenére a pizzák még így is nagyon finomak voltak, szép vékony tésztával, akár egy olasz trattoriában is megállták volna helyüket. Az árak általában feltéttől függően változnak, így egy sima Margherita vagy Salame 1290 Ft, a drágább alapanyagú Gamberi vagy Vitello Tonnato (sült borjúszeletes, tonhalkrémes) 2290 Ft-ot kóstál. A tészták szintén ezen ársávok között mozognak.
A borosok olasz vagy magyar fehér vagy vörös közül válogathatnak, a ház borának nevezett vörös azonban egy kevésbé szimpatikus kaliforniait takar. A csapból Krombacher folyik 820 Ft-os áron.


Letisztult minimál dizájn; az asztalokon cserepes friss bazsalikom, rozmaring; olívaolaj, balzsamecet; a táblákon pedig szellemes kajás idézetek tarkítják a Vapianót.

,,Chi va piano, va sano e va lontano.''
Csak lassan, de biztosan visszatérünk...

4 megjegyzés:

Anazar írta...

Nálam a pizza a tésztával kezdődik, akármilyen gazdag és finom is legyen a feltét, egy sóhajt sem ér, ha gagyi a tészra, viszont a legegyszerűbb feltét is királyi, ha a tészta 'el van találva', ezért aztán mindig nagy öröm, ha végre rendes pizzába boltik a zember lánya ;-)

Vingender írta...

Itt én is voltam egyszer. Nagyon tetszett a hely, egyszerű, de elegáns, szépen ki van alakítva. Úgy emlékszem, valamilyen csirkés tésztát ettem és nagyon fincsi volt. Meg nekem a kiszolgálással sem volt bajom, nehezen döntöttem és végül megkérdeztem a szakácsfiút, hogy mit ajánl (az ízlésem felvázolása után). Készségesen segített, kedves volt. Én csak ajánlani tudom a helyet :)

Planet Susannia írta...

Jól csinálják a tésztát, Anazar.
Mi majdnem minden szombaton náluk ebédelünk, igaz egy másik európai városban, de jól ismerjük és ajánljuk mindenkinek a pestit is. A Vapianoban a tésztákat is maguk gyúrják, a pestós spagetti nagyon autentikus, de legjobbak a saláták. Pesten nem találtam még olyan helyet, ahol ilyen friss lett volna minden (és ez a többi országbeli kirendeltségre is igaz.)

Hoffmann Erika írta...

Igen, a tészta a lelke mindennek. Tényleg ajánlani tudom! És úgy néz ki, mindig én fogom ki a kevésbé lelkes személyzetet, biztos a kisugárzásom ilyen:)