2011. július 11., hétfő

Kávéházi mustra: Gerbeaud legend


A Vapianós pizzázás után még maradt egy kis hely valami édesnek. A Vörösmarty tér felé vettük az irányt, ahol minket is csábítóan hívogatott a Gerbeaud. Ugyan pár éve már tettünk egy próbálkozást itt, azonban fél órás várakozás után sem szolgáltak ki minket az akkor amúgy elég üresen pangó teraszon, most adtunk még egy esélyt Kugler Henrik kávéházának.


Hosszú kávét kértünk, darabját 790 Ft-os áron. Nagyon gusztusos, piros csészékben, pici kekszek társaságában érkeztek a 100%-os Arabica pörkölésű Julius Meinl bécsi feketék. Erős, fűszeres zamat, vastag, krémes felszín, kíváló minőség, minden ami egy finom kávét jellemez.


Az asztalon tányérdesszertes és fagylaltos étlapot találtunk, így meg sem fordult a fejemben, hogy akár a benti cukrászpultból válogassunk. Ezt sajnálom, mert szívesen ettem volna egy zserbót. Választásunk egy narancsos karamell szeletre esett (narancsfagylalttal, csokoládé- és narancsszósszal, dióropogóssal, 1750 Ft-ért.) Ketten osztoztunk az amúgy nagyon finom desszerten. A fagyinak a színe ellenére természetesebb íze volt, a tetejébe biggyesztett, leheletfinom csokis ostyáért élet-halál harcot vívtunk. Kettőnknek azonban elég volt egy desszert is, a nagy meleg és telítő kávé mellett.


A kiszolgálással most nem volt probléma, olyan módon, hogy legalább ez alkalommal ki is szolgáltak. A mosdóba menet a szép belső termeket is megvizslattam. Meleg, nyári napokon a külső teraszon hűsölnek az emberek, így bent egy árva lelket sem találni. A 2 kávé és desszert 3830 Ft-ot kóstált a 15%-os szervízdíjjal együtt. Számomra még mindig nehezen dolgozható ez fel, rááadásul azt vettem észre, hogy azzal, hogy a szervídíjat megfizetjük még korántsem teszünk eleget a pincérek elvárásainak, ők simán extra borravalóért ácsingóznak. Tőlünk azonban erre ne számítson senki :-)


A Gerbeaudba szívesen visszamennék, azóta sem ittam olyan finom kávét, és lelki szemeim előtt minduntalan az original recept alapján elkészített zserbó lebeg. Az étlapon szereplő reggelik is letesztelendőek (van ilyen szó?). Majd legközelebb...

Egy kis Gerbeaud történelem: ,,Kugler 1858-ban alapította meg cukrászatát a mai József nádor-téren, majd az 1870-ben átkerült a Vörösmarty térre. Kugler habos, csokoládés kávéja, különleges likőrjei, valamint cukor-bonbonjai vonzották a közönséget. A Kugler-torták és mignonok nagyon keresettek voltak, ezeket nála csomagolták először papírtálcára.

Kugler Henrik 1882-ben Párizsban ismerte meg Gerbeaud Emilt, s mivel utóda, akinek átadhatta volna addigra elhíresült cukrászdája vezetését, nem volt, két év múlva Budapestre hívta őt, mint leendő üzlettársát. 1884-től Gerbeaud Emil már az új tulajdonos. Mint chocolatier, azaz csokoládé-készítő mester, ő honosította meg Magyarországon a macskanyelvet és konyakosmeggyet.

A Gerbeaud Ház ma már nem csak cukrászda, a vendéglátás szinte valamennyi műfaját kínálja. Megkapó, századeleji hangulatot a Cukrászdában, saját hentes által készített ételeket a Gerbeaud Sörházban, ínycsiklandó gourmet ízeket az Onyx étteremben és Budapest legsokoldalúbb rendezvényhelyszíneit a ház termeiben."

1 megjegyzés:

Anazar írta...

Ó, a zserbó, ezer éve...