2012. január 29., vasárnap

Tenger gyümölcsei rizsa

¡Viva España!


Gondolatban sokat utazom. Vagy a már korábban látogatott tájakat, városokat járom újra végig vagy új helyszíneket keresek. Múlt héten arab hetünk volt, egymás után 3 alkalommal került tagine az asztalra (bárányból, csirkéből majd marhahúsból). A színes fűszerek, aszalt és friss zöldségek mennyei illatokat produkáltak a konyhában. Nem volt nehéz elképzelni egy marokkói piacot megannyi fűszerrel, illatozó birkahússal, roskadozó gyümölcsös standdal.
A napokban máshova vágytam...
Irány Spanyolország!
Egy nagy adag tenger gyümölcsei paella rendel!

A paella a spanyolok nemzeti étele, mely egész pontosan Valencia nevű tartományból származik. Rizses hús magyarosan fogalmazva, ahol a hús tipikusan csirke vagy nyúl.
A tradicionális paella-n (paella valenciana) kívül még igen népszerű a tenger gyümölcsei (paella de marisco), illetve a vegyes (paella mixta) paella. A rizst sáfránnyal szinezik meg, ízesítik.
A paella magát az edényt is jelenti, amelyben az étel készül: nagyon széles, lapos, két füllel és általában fedő nélkül. Gyakran még tányérra sem szedik az elkészült paella-t, hanem az edény fölé hajolva kenyérrel majszolják.
Az eredeti recept a rizst nem ,,engedi" kavargatni, én azonban félve, nehogy az edény aljára tapadjon szorgosan kevertem-kavartam bő 20 percet is.

Hozzávalók 4 személyre:
25 dkg paella rizs
1 fej vöröshagyma
3-4 gerezd fokhagyma
10 dkg chorizo (vagy magyar kolbász)
1 piros húsú kaliforniai paprika
1 sárga húsú kaliforniai paprika
kurkuma vagy sáfrány
chili (friss vagy szárított)
egy marék zöldborsó (mirelit)
20 dkg tenger gyümölcsei (rákocskák, tintahal, kagyló)
1 hámozott paradicsomkonzerv
olívaolaj
friss citrom

Ha nincsen paella edényünk akkor se essünk kétségbe! Egy nagyobb lábas, vagy akár egy terebélyesebb serpenyő is megteszi.
Olívaolajat hevítünk az edényben és a felaprított vöröshagymát és kockára vágott kaliforniai paprikát, zúzott fokhagymagerezdeket, chilit (én szárítottat használtam) és felkarikázott chorizo kolbászt 3-4 percig pirítgatjuk.
Fél teáskanál kurkumát adunk hozzá (vagy még jobb a sáfrány, ha van otthon) és a serpenyőbe borítjuk a paella rizst (vagy hosszúszemű rizst). Mindent alaposan összekavarunk, felöntjök a paradicsomkozervvel és kb. 2 dl vízzel. Rizstől függően kb. 12-15 percig főzzük a paellat. A vizet pótoljuk, ha túlságosan elfőne. Amennyit a rizs felvesz.
Amikor a rizs majdnem puhára főtt adjuk hozzá a mirelit zöldborsót és az előre megfőzött tenger gyümölcsei mixet. Így, minden összetevővel együtt még további 3 percig keverjük-kavargatjuk az ételt. Ízlés szerint sózzuk, borsozzuk és friss citrom levét facsarjuk rá. Citromgerezdekkel diszíthetjük.
Alacsony zsír és kalóriatartalmú étel, C vitaminban gazdag és a napi javasolt vitaminbevitel 1/5-ét fedezi ( 1 of 5-a-day).

Egy egyszerű opció, hogy megbolondítsuk azt az unalmas rizses húst!:)
Buen Provecho!

4 megjegyzés:

Anazar írta...

Látom kifosztottátok a LeCreuset-et, tagine, quiche, braiser... ;-)))

Planet Susannia írta...

Én a helyedben a kurkumát örökre elfelejteném. Indiai ételekbe biztos jó, a paella igazi fűszere azonban a sáfrány, ez adja az étel semmihez nem hasonlítható, abszolút páratlan ízét. Aki a kettőt egymás után megkóstolta, a sáfránynál marad, akármilyen drága is. Az igazi sáfránynál és nem a sáfrányos szeklice nevű rettenet mellett, amit újabban Mo.-on olyan előszeretettel szórnak koncepció nélkül mindenre és aminek az íze csak a frissen reszelt fakéreghez mutat hasonlóságot.

Hoffmann Erika írta...

Igen, Anazar apránként...Bár a quiche már régebbi darab. Még van egy pár tétel a kívánságlistán)

Hoffmann Erika írta...

Susannia, szegény kurkumát nem fogom száműzni, ez esetben szép sárgásra színezte a paellát, most ez volt a cél sáfárány nem lévén.
Babák és mamák csínján a sáfránnyal, ezért is baba-barát ez a kurkumás változat (leszámítva a chilit meg tengeri herkentyűket). Akár 20 grammtól pedig szépen ki lehet dőlni...
De tény, hogy az original, először Madridban kóstolt paella-t nem ütötte ki a nyeregből az én szerény rizsám.;-)