2012. április 23., hétfő

Te olvasol?


Számomra a könyvek, az olvasás jelenti az első számú kikapcsolódást. Nem telik el nap anélkül, hogy legalább pár sort vagy oldalt ne olvasnék el az aktuális regényből. Van, hogy egyszerre akár több könyvet is lapozok, tanulmányozok.
Mostanában előtérbe helyezem az angol nyelvű irodalmat és kiélvezem, hogy fordítás nélkül, eredetiben tudom olvasni ezeket a műveket. Az olvasás iránti szeretet már egészen kisgyerek koromban kialakult. Emlékszem, a teraszon üldögélve egy délután alatt olvastam el a ,Balettcipőben Tokióig' című gyerekkönyvet. Utána nem volt megállás. Testvéremet is én tanítottam meg a betűk világára, amikor iskolás korba lépett nagy gondban volt, mert az órákon már unatkozott.:-)


Hogy a génekben van-e, vagy csak szülői minta nem tudom, de örömmel tölt el, hogy Abi is szereti a képeskönyveket. A sok játék közül ő elsőnek mindig a könyvek felé veszi útját és  bár még csak 15 hónapos de már saját kis olvasósarka van. Nem erőltetünk mi semmit, az ő döntése, hogy ,,olvas'', és ehhez igyekszem neki megadni a lehető legszélesebb palettát.
Magyar és angol képeskönyvek egyforma arányban hevernek a babapolcon.


Engem még nem érintett meg a modern technika szele, és nem gondolkozom Kindle meg egyéb elektronikus olvasókon. Számomra igazi élvezet kézbe venni, fizikailag is megtapintani a könyveket és jó mélyen beleszagolni. Ha lehetőségem van rá, akkor Magyarországon antikvár könyveket is szoktam venni. Nem csak azért mert olcsóbbak, hanem mert igazi gyöngyszemekre lehet lelni és minden könyvnek megvan a saját története is. Kedvenc íróm, költőm nincs, inkább korszakaim vannak és emellett nagyon sok kedvenc. Nagy gondban lennék, ha csupán egyet kéne kiemelni a sok közül...

Április 23. szimbolikus nap az irodalom történetében. 1616-ban ezen a napon halt meg a világirodalom két óriása, Cervantes és Shakespeare. Ugyanezen a napon több jelentős irodalmi személyiség születésnapját is ünneplik a világ olvasói, többek között Maurice Druon, a nálunk is kedvelt Elátkozott királyok írója, vagy Vladimir Nabokov, a Lolita szerzője.

A Világnapról:
Az UNESCO így ezt a napot választotta, hogy tiszteletet adjon a könyveknek és a szerzőknek, ugyanakkor arra ösztönözzön mindenki, főként a fiatalabb nemzedékeket, hogy felfedezzék az olvasás örömét.
Az ötlet eredetileg Katalóniából származik, ahol április 23-án, Szent György napján szokás, hogy minden eladott könyv mellé egy szál virágot adnak ajándékba. Az elmúlt években egyre bővült azon országok sora, ahol megülik a könyv ezen ünnepét. Spanyolország mellett nagyszabású programokat tartanak Németországban, az USA-ban és Nagy-Britanniába, de bekapcsolódott a programba Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Olaszország, Marokkó, Pakisztán, Mauritius, Omán, Haiti, az Egyesült Arab Emirátusok, Hongkong, Kanada, India, Indonézia, Ecuador, Belgium, Luxemburg, Szlovénia, Macedónia és Brazília is.
2001. óta minden évben kiválasztják a világ Könyvfővárosát is, egy várost, amely egyik világnaptól a következőig, tehát április 23-tól a következő év április 22-ig viselheti ezt a címet. Az első, talán nem meglepő módon Madrid volt, idén az argentínai Buenos Airestől Jereván, az örmény főváros veszi át a stafétabotot, majd egy év múlva Bangkoknak adja tovább.
Forrás: Színház.hu

Te mit olvasol?

19 megjegyzés:

Torma Cauli írta...

...most éppen? Werner Haftmann: Paul Klee kis kötetét (Corvina, 1988), de a kritikai szellememet most félreteszem, mert túl hosszú lenne a megjegyzés. :-)

Kati írta...

Én most éppen diákok által írt jellemzéseket olvasok Az ember tragédiájának Évájáról:))(Javítok:))
Egyébként éppen Krúdy Szindbádját olvasom, de még vagy három könyvnek vagyok nekifogva, az egyik egy kollegám kötete az erélyi falvakról, gyerekkoráról(Csíki Sándor:Lármafák székely ormokon), a másik egy riportos könyv Benkő Samu beszélgetései Kós Károllyal
Imádok olvasni az biztos:)

Unknown írta...

Én szakmám szerint könyvtáros vagyok, bizony nagyon szeretek olvasni. Hidd el nagyon sokat számít a szülői példa, sokkal nagyobb kedve van a gyerkőcnek ahhoz amit anyától is lát. Nálunk is így van, a fiúk imádják a könyveket. Általában 2-3 könyvet olvasok egyszerre attól függ, mihez van energiám. Gyerekekkel legjobban Bartos Erika: Anna Peti és Gergő sorozatát szeretjük olvasni. Ajánlom nektek is ha nagyobb lesz Abi, nagyon szeretnivaló történetek :)

Planet Susannia írta...

Miután befejeztem Umberto Eco/Jean-Claude Carrière: Ne remélje, hogy megszabadul a könyvektől, című brainstormingját, amit tiszta szívből ajánlok minden könyvbarátnak, egyik legújabb kedvencem Jonathan Franzen könyvét olvasom, melynek eredeti címe The Discomfort Zone. Franzen a kortárs irodalom egyik legfényesebb csillaga, The Corrections című 2001-es regénye hatalmas világsiker volt, mellyel annak idején felkerült a Time Magazine címlapjára is, ami meglehetősen ritkán történik meg írókkal Amerikában.
Sajnos én még nem tartok ott, hogy eredetiben élvezzem, de Franzen, aki sokat tartózkodik Németországban és jól beszéli a nyelvet is, elégedetten nyilatkozott a fordításról.
Nagyon sajnálom, hogy a mai amerikai elbeszélők mostohagyermekek Magyarországon, mert szívesen lepném meg néha rokonaimat és barátaimat Franzennel,
Siri Hustvedttel és Jeffrey Eugenides-könyvekkel. (utóbbitól viszont a Midllesex Egy testben két lélek címen pár éve kapható volt! Remek történet!)

Aniko írta...

Sziasztok! Milyen klassz téma! Képzeljétek én a két gyerekem mellett teljesen beszűkültem, nem mintha sok időm lenne olvasni, de nagyon vágynék rá. Legutóbb, mikor otthon beszabadultam egy könyvesboltba azt sem tudtam mit olvasnék, teljesen tanácstalanul, üres kézzel távoztam. Nem szeretem a mai ponyvát, egyszerűen untat, tartalmasabbra vágyom. Tudtok nekem segíteni? Köszi, Emma

Emi írta...

Mindig imádtam olvasni! Gyerekként testvérem sokszor már azt is unta, hogy én olvasok:)) Sokáig az Aranyember volt a legnagyobb kedvencem. Egyetemistaként, munka mellett sajnos csak a tananyagot volt időm olvasni, ami nagyon fájt. Ma meg... az angol irodalommal kacérkodok:) Csak lazán egyelőre. Imádom a könyveket, legyen bármilyen, csak tudjam, hogy gyűl a polcomon! Na meg újjabbul a szakácskönyveket:))

Erika írta...

Sziasztok, köszönöm a hozzászólásokat, örülök, hogy vannak még közöttünk könyvbarátok!:)

Csatlakozom Susannia-hoz: Jonathan Franzen mint a kortárs amerikai irodalom nagy alakja nem okozott még csalódást.

Emma, ha angolul is szívesen olvasnál akkor Franzent ajánlom. Vagy egy másik kortárs ameriaki író: Jeffrey Eugenides, neki magyarul is megjelnt könyve az Egy testben két lélek.

Ha valami könnyebb műfajra vágysz, akkor Bill Brysont ajánlom szeretettel. Nagyon sok útikönyvet is írt (az angolokról is) és remek humorral fűszerez meg egy-egy történetet. Ő szintén inkább angolul olvasható.

Magyar szerzők közül ajánlom Szobotka Tibor: Megbízható úriember c. könyvét. (Szabó Magda férje volt és sajnos nem sokan ismerik). Nagyon szórakoztató ez a regénye, nem tudtam letenni. A történet a 30-as évek végén játszódik.

http://susannicon.blogspot.com/2011/02/elfelejtett-konyvek-harmincas-evek.html

,Nőcisebb' könyvek, de mégsem ,ponyvás' (a szó negatív értelmében) : Emma Donoghue:Room (magyarul is megjelent A szoba). Vagy Kathryn Stockett: The Help (A segítség), vagy Jeannette Walls:The Glass Castle (Az üvegpalota).
Remélem tudtam segíteni:)

Abi mellett nekem sincs sok időm olvasni, de este lefekvés előtt minidg szánok rá egy fél órát. Vagy mostanában reggeli után leülünk a szőnyegre, ő a képeskönyvet lapozza én meg elolvasok pár cikket:)

Erika írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
marisz57 írta...

Marlo Morgan: Vidd hírét az Igazaknak című könyvét olvasom, mely egy amarikai írónő ausztrál bennszülöttek között töltött kalandjait adja közre, de a tartalom túlmutat a kalandregényen. Továbbgondolkodásra késztet bolygónk, földünk, az egész emberiség jövőjét illetően.
Mindig is szerettem olvasni és örülök, hogy a gyerekeim, unokáim szintén nagyon tudnak örülni egy jó könyvnek vagy könyvutalványnak.

Erika írta...

Emi, igen a szakácskönyvek is jó olvasmánny. Én is szeretek recepteket olvasgatni, közben elképzelem az ételt:)

Marisz, köszi az ajánlót, a könyvről hallottam már, de még nem olvastam!

Márti írta...

Igen, szeretek olvasni! Szerintem is, a szülői minta a meghatározó,legalábbis én így látom. A fiam 12 éves és falja a könyveket, most éppen "Egy ropi naplója" a kedvence. Én most 2 könyvet is olvasok;Zsindelyné Tüdős Klára, Életrajzát, és Thomas Schöfer, Ami a lelket megbetegíti és ami meggyógyítja.

wanna írta...

Tetszik az írásod! Én is szeretek olvasni, most Murakamit, "Kafka a tengerparton"

wanna írta...

Tetszik az írásod! Én is szeretek olvasni, csak sajnos kevés időm van rá. Most Murakamit, "Kafka a tengerparton"-t.

Susannicon írta...

Wanna, ha befejezted, kezdj az 1Q84-be! Itt olvashatsz róla egy bemelegítőt:http://susannicon.blogspot.de/2012/03/ket-hold-eve.html

Marisz57: A Marlo Morgan könyvet én is nagyon élveztem. Kedvenc részem, mikor a benszülöttek az azonosulás jelképét látják abban, hogy MM-nek besötétül haja, közben csak lenő a festés. :-)

Kati írta...

De jó, hogy még ilyen sokan szeretünk olvasni, a hozzászólásokból úgy látom a klasszikus magyar irodalom kicsit háttérbe szorult.
Én mint magyar szakos tanár azért magyar irodalmat is ajánlanék:nőirókat Szabó Magdát, Kaffka Margitot, Polcz Alaine-t, akik az én kedvenceim, Wass Albertet, Méhes Györgyöt, Márai Sándort, stb

Erika írta...

Köszi Wanna!

Márti, az külön dícséretes , hogy a fiad ebben a korban szívesen olvas.Sokan inkább számítógépeznek meg videójátékkal játszanak....sajnos.

Kati, igen én is nagyon szeretem Szabó Magdát, az egyik kedvenc magyar íróm. Kaffka Margittól a ,Színek és évek'-et olvastam nemrég. Wass Albet művei közül pedig még csak a Funtinelli boszorkányt. Márai Sándort férjem is olvas angolra fordítva!:)

Vicuska írta...

Újraolvasom Surányi Miklóstól az "Egyedül vagyunk" történelmi könyvet, az első kötetet. Széchenyiről. Letehetetlen!
A könyv nálunk mindig nagy becsben volt, elég nagy könyvtárunk van, szeretünk olvasni. Mélységesen egyetértek Veled Erika abban, hogy az elektronikus olvasásnak nincs meg az a varázsa, mint egy könyvnek, amit a kezembe vehetek bárhol és lapozgatok, magamba szívom a leírtakat...

Alexandra írta...

Gasztro regényt olvasok éppen, a The Sharpen Your Knife, The Less You Cry-t.
Olvasni is szeretek, főzni is, úgyhogy ez a könyv épp méltó tükröt nyújt rólam :)

Irigykedem a Kisvakondotokra :)

Erika írta...

Szia Vicuska, akkor nálatok is igen sok könyv lehet otthon. Az jó!:)

Alexandra, még nem hallottam erről a könyvről amit említesz, de rá is googlezok, mi lehet...:)