Quiche:fügével és kecskesajttal

Aki a blogot rendszeresen olvassa rájöhetett, hogy nagyon szeretem a quiche-t. Gyakran készítek ebédre vagy vacsorára, (ha marad akkor hidegen is esszük reggelire) és mindig az aktuális kedvenccel töltöm meg. Most például éltem a fügeszezon adta lehetőségekkel (na nehogy azt higgyétek, hogy tobzódunk benne, és ami van is nagyon drága). A füge mellé kecskesajtot is tettem bele, hiszen nagyon jó ízkombinációt képez a kettő, akár nyersen sajtok mellé is lehet kóstolni friss fügét.

Ez a quiche teljes kiőrlésű tönkölybúzalisztből készült, ezért ilyen barnás a tésztája (nem égett oda). Persze mindez csak egy opció, a sima finomliszt pont úgy jó bele.

 

Hozzávalók:

 

A tésztához:

35 dkg liszt

17 dkg hideg vaj

1 tojás sárgája

csipet só

hideg víz (amennyit a tészta felvesz) 

 

A töltelékhez:

5 db tojás

1 pohár (125 ml) natúr joghurt

0,5 dl tej

csipet só

bors

4 szem füge

kevés kecskesajt (ízlés szerint)

 

 

Elkészítés:

 

A tésztához a lisztet késes robotgépbe teszem, a hideg vajat belekockázom, kevés sót adok hozzá és egy tojás sárgáját. Jól összedolgozom és kevés hideg vizet öntök hozzá, amennyit felvesz. Ha nem robotgéppel dolgozunk, akkor kézzel is ugyanígy összeállíthatjuk, ujjainkkal a liszttel elmorzsoljuk a hideg vajat, majd kevés vízzel dolgozzuk össze. Az összeállt tésztát kinyújtom és piteformába (26 cm) illesztem (amit előzőleg kivajazok, kilisztezek). Bő fél vagy akár egy órára a hűtőbe teszem.

A töltelékhez a tojásokat és a joghurtot simára keverem. Csipet sóval, borssal ízesítem.
A fügét megmosom, vékonyabb karikákra vágom fel.

A hideg tésztát kiveszem a hűtőből és sütőpapírt helyezek rá, majd kerámia babszemeket (vagy sima rizst nehezéknek). Előmelegített sütőben sütöm így ,vakon' (blind baking) 180 Celsius-fokon 15 percig. Ezután a babszemeket és a sütőpapírt is kiemelem a formából és még 5 percig sütöm csak magában a tésztát.

A tepsit kiemelem a sütőből és ráöntöm a tojásos tölteléket, a fügét elhelyezem a tetején és kecskesajtot is morzsolok rá. További 20-25 percig sütöm. Amikor a közepe nem rezeg kész. Hűlni hagyom és szeletelem is.

Salátával vagy magában is nagyon finom ebéd!
Jó étvágyat!

Reggeli muffin íróval

Muffint sütni szinte mindenki próbált már, az egyik legegyszerűbb gyors édesség, népszerűsége töretlen itt a zöld szigeten. Mióta Abi is részese lett a játszó gyerekseregnek, egy-egy ilyen délutánra, vendégségre szoktam legyártani az éppen aktuális kedvencet. Így legalább tudom mi kerül bele, (vagy mi nem), és nyugodtabb szívvel tűröm, hogy a picik egész nap csak nassolnak.
És hogy mégis miért a reggeli muffin nevet kapta? Mert a benne lévő zabpehelytől, írótól finom és egyben laktató csemege, ráérősebb reggeleken egy nagy bögre kávé mellé is ideális.

 

 

Hozzávalók 12 db muffinhoz:

22 dkg liszt

5 dkg teljes kiőrlésű liszt

1 zacskó sütőpor

10 dkg nyírfacukor

egy marék mazsola (vagy ízlés szerint)

5 dkg zabpehely

2 tojás

3 dl író (vagy tej)

8 dkg vaj

 

 

Elkészítés:

A vajat megolvasztom, hűlni hagyom, egyenként beleütöm a tojásokat, simára keverem. Beleöntöm az írót (vagy tejet) és kikeverem. A száraz összetevőket egy nagy tálban összekeverem: lisztet, sütőport, zabpelyhet, cukrot, mazsolát. A nedves összetevőket hozzáöntöm és fakanál segítségével simára dolgozom a tésztát. Nem keverem túl, összeáll és mehet a muffinpapírral bélelt tepsibe.

190 Celsius-fokon (gáz 5) sütöm kb. 20 percet. A megsült muffinokat hűlni hagyom és indulhat a morzsázás!:-)

Jó étvágyat!

 

 

Márványkuglóf (Rachel Allen)

Igazi őszi napra ébredtünk ma reggel. Már láttam a vesztünket, hogy az egész napos szakadó esőben nem sok esély lesz kimenni. Biztos ami biztos alapon délelőtt beüzemeltem a sütőt és Rachel Allen legújabb Cake c. könyvéből megsütöttem ezt a csinos kuglófot. Rachel sima tortaformát használ és a tetejére csokis morzsa is kerül, amit én most kihagytam. Ennek ellenére nagyon jó választás volt ez a süti. Igazából semmi újdonság nincs a receptben, biztosan mindenki sütött már hasonló kevert tésztát, mégis az egyszerűsége folytán lesz konyhám visszatérő vendége.

Hozzávalók egy kisebb kuglófhoz (20 cm átmérőjű formához):

22 dkg liszt

22 dkg cukor (én csak 15 dkg nyírfacukrot tettem bele, édes lett)

22 dkg vaj

4 db tojás (3 db-ot használtam)

vanília rúd

1 csomag sütőpor

0,5 dl tej

kb. 2 evőkanál kakaópor

A puha vajat habosra keverem a cukorral (meg is olvaszthatom előtte), majd egyenként a tojásokat is belekeverem, kidolgozom. A lisztet és a sütőport, valamint egy vaníliarúd kikapart belsejét beleszitálom a vajas masszába és simára keverem, végül a tejet is hozzáadagolom. A tésztát két egyenlő részre osztom (külön edényben). Az egyik feléhez keverem a 2 evőkanál kakaóport.

Kuglóf vagy tortaformát vajazok ki és evőkanál segítségével előbb a sima tésztából, majd a kakaósból teszek a formába. Így haladok amíg el nem fogy, a végén pedig késsel vagy kanállal picit összekeverem, hogy márványos hatást kapjak (nekem még lehetett volna ezt fejleszteni.)

Előmelegített sütőben sütöm 180 Celsius-fokon (gáz 4) kb. 40-50 percig, de tűpróbával ellenőrzöm megsült-e. Ha nagyon pirulna a teteje, sütőpapírral takarjuk le!

A kész kuglófot teljesen hűlni hagyom, kiborítom és szeletelem. Kevés porcukorral meghintem.

Jó étvágyat hozzá!

It's fánk time!

 

Még nincs itt a farsang, de egy finom fánkra bármikor kapható vagyok, főleg ha keleszteni sem kell a tésztáját. Ez egy ilyen recept sőt még író is került bele! Az ötlet a BAKED c. süteményes könyvből származik ahonnan már egy majomkenyeret is bemutattam a kedves olvasónak.

Ha jobban belegondolunk szinte minden országnak megvan a saját fánkja: az osztrákok igen büszkék a maguk Krapfenjére (a szó egy Krapfen nevű bécsi pékre és annak feleségére utal, aki mérgében nyers kenyér tésztáját dobta a forró olajba, majd nagyokat csodálkozott, hogy pár perc múlva milyen finomság főtt ki benne).
Talán sokan kóstolták a Berliner-t (vagy Pfankuchen-t) is, mely a németek verziója és általában lekvárral vagy csokival van töltve.

A pampuska (vagy szalagos fánk, kanálfánk) a fánk palóc nyelvterületen használt elnevezése. A néphit szerint varázserővel bír és ették ezt hogy a szél ne fújja le a háztetőt, vagy a gyümölcsösben pusztuljanak ki az ürgék.

Forgácsfánk (herőce, csöröge) jelentése csörög, ropog és nem ritkán lakodalmakra is megsütötték.

Ha még picit északabbra megyünk, akkor a csehek tarkedlijét vagy kőttes fánkját kóstolhatjuk meg, mely szintén gyakran töltve van.

A spanyoloknál rosquilla-nak nevezik és általában kisebb alakúak ezek a sütikék, régiónként igen különböző módon készítik és egyes helyeken csupán kifejezetten húsvéti finomságnak számít.

Mint megannyi étel eredeténél a kör alakú, középen lyukas fánk (angolul doughnut a.k.a. donut) keletkezése körül is nagy viták folynak. Vannak akik szerint holland telepesek hozták be a receptet Amerikába.
Mások egy 1803-ból származó angol szakácskönyvben olvasták először készítésének leírását, mely ott pusztán csak amerikai eredetet jelöl meg.
Az biztos, hogy az USA-ban annyira szeretik, hogy még nemzeti fánk napot is (National Doughnut Day) kineveztek ünneplésére (minden június első péntekjére esik). Ha ezen a napon arra járnánk, akkor sok boltban ingyen fánkot is kaphatunk!

Vissza a recepthez!

Hozzávalók (az amerikai mértékegységeket átszámolva kb. 10 db közepes méretű fánkhoz és jó pár kisebb golyóhoz):

44 dkg liszt
1/2 tk szódabikarbóna
2 tk sütőpor
csipet só
15 dkg cukor (nyírfacukor is jó bele)
1 tk fahéj
1 tk őrölt szerecsendió
2 db tojás
175 ml író
60 ml tejföl
6 dkg vaj

olaj a sütéshez (a szőlőmagolaj erre a célra príma, mert más olajoktól eltérően sütési hőmérsékletén kevesebb káros égéstermék keletkezik)

A száraz összetevőket: liszt, só, sütőpor, szódabikarbóna, (nyírfa)cukor, fűszerek egy nagy keverőtálban összekeverem.
A vajat megolvasztom, hűlni hagyom.
Egy másik tálban felverem a tojásokat, elkeverem vele az írót, tejfölt, vajat. Fokozatosan a száraz összetvőkhöz adagolom ezt a keveréket és fakanál segítségével egynemű tésztává dolgozom ki.
(A könyv szerzői szerint jó ragacsos tésztát kell kapjunk. Ezzel semmi gond nem volt, olyan ragacs lett, hogy nem tudtam kiszaggatni sem, így még bőven kellett liszteznem).

A tésztát lisztezett felületen átdolgozzuk, kinyújtjuk (kb 1 ujjnyi vastagra) és tetszőleges átmérőjű köröket szaggatunk ki belőle, melyekből kisebb köröket vágunk ki, hogy lyukacsos legyen.

A maradék tésztából dió nagyságú gombóckákat formázunk, ezek is fánknak végzik be.

Forró olajban a szokásos módon kisütjük a fánkokat.
Tetejére fahéjas porcukrot szórtam, de készítehetünk hozzá csokis mázat is, vagy egyszerűen lekvárral is kitűnő.

Nem mondom, hogy nekem jobban ízlett mint Anyukám farsangi fánkja, de egy próbát megért, törzsvendégem pedig vacsorára is ezt kívánta enni.

Színes délután

Nem kell sokat részleteznem, hogy majdnem minden gyerek szereti a palacsintát, és persze a felnőttek kedvence is egyben. Gyerekkoromban ettem a legfinomabbat: dédnagymamám készítette és talán az emlékek szépítik meg, de még mindig a számban van az íze. Disznózsíron sült ki, mint miden az ő konyhájában és talán pont ettől volt benne valami, valami ami még különlegesebbé tette. Persze azóta sem ettem olyat, és a disznózsír is száműzve van a konyhából. Pedig milyen finom...

A ma délutáni ,pancake', ahogy ezt a vastag, amerikai recept alapján készült verziót nevezik, már régóta kedvencem. Gyakran hétvégi reggelikre is elkészítem. Igazán remélem, hogy egyszer Abi is majd úgy gondol vissza rá, hogy ilyet vagy ehhez hasonlót csak az ő anyukája tud készíteni. Nincs benne semmi ördöngősség, de az írótól jellegzetes íze lesz, amit persze joghurttal is ki lehet váltani.

Ez a recept korábban már szerepelt a blogon, de most lássuk újra:

Pancake hozzávalók (kb. 12-15 db kisebb palacsintához):
2 db tojás
12 dkg liszt (fele finomliszt fele teljes kiőrlésű tönkölyliszt)
8 dkg zabpehely
3 csapott evőkanál nyírfacukor
fél teáskanál sütőpor
csipet só
4 dl író (buttermilk)
sütéshez olaj (szőlőmagolaj)

Elkészítése:
Mindent összeverek egy nagy keverőtálban és kézi habverővel simára keverek. A hagyományos palacsintánál jóval sűrűbb tésztát kapok. Serpenyőben vajat vagy olajat forrósítok és merőkanállal kisebb adagot sütök ki egyenként. Amikor púposodik (bugyog) a teteje, akkor lehet megfordítani.

Feltétnek ez alkalommal ricotta és bogyós gyümölcsök (ribizli, fekete áfonya) kerültek rá.

Jó étvágyat!

Körtés pohárkrém

Ismét egy Nigel Slater féle receptet hoztam, melynél most egy másik szezonális gyümölcsöt használ főszereplőként: a körtét. Alapja egy nagyon egyszerű kompót, amit a narancshéj, fahéj és vanília tesz még ízletesebbé. A teteje egy sajttortához hasonló kekszes, krémes massza lesz.
Ideális vendégváró desszert, főleg akkor ha nincs sok időnk sütögetni, hiszen akár előző nap is elkészíthetjük és a hűtőben pihentethetjük.

A mennyiségeket én most nagyjából feleztem (2 nagy pohár jött ki, de akár 3 kisebb adagra is elég).

Körtés pohárkrém hozzávalók:

A kompóthoz:

2,5 dl víz
5 dkg cukor vagy 2 ek. méz
1 narancs héja lereszelve
1 citrom
3-4 szem szegfűszeg
1 rúd fahéj
1 vaníliarúd
3 db nagyobb körte (érett de viszonylag keményebb)

A sajtkrémhez:

10 dkg krémsajt (pl. Philadelphia)
1 ek porcukor
2 ek tejszín
5 dkg gyömbéres keksz vagy bármilyen más morzsolósabb keksz

tetejére fekete csoki és narancshéj

A kompóthoz egy kis lábasban összeforralom a vizet a cukorral (vagy mézzel), majd beleteszem a szegfűszeget, vaníliát (kikaparhatom a belsejét vagy mehet egészben is), fahéjat, narancs héját lereszelve és fél citrom levét kifacsarva. Alacsony hőfokon sziruposra főzöm.

Közben a körtéket meghámozom, megmosom, kimagozom és kettévágom. Citrommal meglocsolom, majd a szirupos lébe teszem főni. Kb. negyed óra-20 perc szükséges, hogy lassú tűzön viszonylag puha legyen. (Ízlés dolga ki mennyire szereti puhán a kompótot, így villával ellenőrizzük az állagát.)
A megfőtt körtéket ebben a lében hagyom kihűlni.

A krémhez: a krémsajtot összekeverem a porcukorral, majd 3 evőkanál tejszínt keverek óvatosan hozzá. A gyömbéres kekszeket apróbb darabkákra töröm és a krémhez adom.

A tálalásnál desszertes pohárkákba helyezem a kompótot, majd tetejére a krémet porciózom. Étcsokit illetve narancshéjat reszelek rá.

Azonnal is fogyasztható, de hűtőben pár órát, egy éjszakát is elpihen.

Jó étvágyat!

Recept: Observer Food Monthly-Nigel Slater: Kitchen Diaries II.

Férfi a konyhában (újra)

 

 

A húsok sütéséhez ő ért igazán. Tudja, mert precízen kiszámolja, hogy pl. x kg pulyka hány perc alatt sül meg, méri az időt közben, egy perc csúszás sem megengedett. Ugyanez a steak esetében is, 1 percig az egyik fele, 1 percig a másik, majd még további 5 percig fordítgatni. Pont így lesz jó: rózsaszín (medium-közepesen átsült).

Ritkán van főzhetnékje, de annál jobban értekelem mikor megteszi.

,Vigyázz, kész, főzz!' 51. forduló

A VKF 51. fordulójához érkezett el a gasztrobloggerek közössége. Természetesen bárki csatlakozhat, aki kedvet kap, nem feltétel a blog megléte. A mostani játék háziasszonya Nyárikonyha, egy igazán friss ötletettel állt elő: készítsünk zöldfűszerekből, levélzöldségekből valami számunkra kedves finomságot. Remélem, így a határidő után egy nappal még csatlakozhatok én is!

Egy roppant egyszerű salátát készítettem el. Mivel nagyon rákaptam a fügére így igyekeztem hozzá ,köríteni' valamit. A recept olyan egyszerű, hogy semmiféle konyhai képzettséget nem igényel, titka a friss és jó minőségű alapanyagokon van.

Rukkola, madárbegy saláta, céklalevél, spenót egyvelegével ágyaztam meg a tányéron. Gerezdekre vágott friss füge (lila) és kecskesajt valamint dió került még rá. Kevés olívaolajjal öntöztem meg, majd tálalás után balzsamecetet is hintettem rá.

Úgy jó ahogy van, egyszerűen és frissen!

Fügés és citrusos polenta torta (Nigel Slater)

Fügeszezon van, bár ez nem feltétlenül jelenti, hogy olyan könnyen rábukkan az ember lánya itt Dublinban. A hozzánk közeli kis zöldségesnél viszont van egy ,extrém dolgok részlege' , ahol általában minden beszerezhető, mely csak messzi tájakon fordul meg. Sikerült már szert tennem ribizlire, japán barackra, egresre, cseresznyére, ringlóra, és most a napokban egy rekesz fügét is hoztak. Szerintem rajtam kívül senki nem vásárol, így élesben lehetek szemtanúja amint elpusztítom az egész készletet. Sajnos nem olcsó mulatság, mert egy darab füge 1 euró, vagyis kb. 280 Ft.

A héten finom pizzát készítettem, friss pesto, kecskesajt és füge került rá feltétnek. Nagy sikere volt a konyhám táján, így várható az ismétlés.

Ez a bejegyzés viszont most megint egy édességről fog szólni: Nigel Slater polenta tortáján akadt meg a szemem. A recept a vaskos (2 kötetes) Tender c. szakácskönyvében található, mely nem csak érdekes ételekkel, hanem kitűnő kertészkedési tanácsokkal is tele van.

Ha a kedves olvasó kezébe füge kerülne, akkor tessék megsütni ezt a piskótát!
Talán annyi (leheletnyi) változtatást eszközölnék a következő alkalommal, hogy a durvára tört mandulát teljesen kihagynám belőle. Nekem túl ropogós, ahogy itt mondják ,crunchy' volt, de mindez ízlés kérdése.

Hozzávalók (egy 20 cm-es tortaformához):

6 db füge
22 dkg vaj
22 dkg cukor (én 15 dkg nyírfát használtam és elég édesnek bizonyult)
15 dkg mandula (egész)
15 dkg darált madula
3 db tojás
15 dkg polenta
1 tasak sütőpor
1 narancs héja lereszelve, és leve kifacsarva
12 db zöld kardamom mag

A sziruphoz:
2 narancs leve és héja
2 citrom leve és héja
4 evőkanálnyi méz (vagy ízlés szerint)

Elkészítés:

1. A puha vajat simára, krémesre keverjük a cukorral.

2. Az egész mandulaszemeket durvára törjük, vagy daráljuk, elkeverjük a darált mandulával és a vajas cukorhoz adjuk.

3. A tojásokat egyenként a masszába verjük, elkeverjük.

4. A polentát összekeverjük a sütőporral és spatula vagy fakanál segítségével a tésztához keverjük. Belereszeljük a narancs héját, kifacsarjuk a levét és ezt is eldolgozzuk.

5. A kardamom magokat késsel felvágjuk, belsejét egy kis tálkába tesszük és mozsárral finom porrá törjük. A masszához keverjük ezt is.

6. 20 cm átmérőjű kapcsos tortaformát vajazunk, alját sütőpapírral béleljük ki. A tészta felét a formába öntjük. A fügéket megmossuk, félbevágjuk és a tésztára helyezzük. Ezután a maradék tésztát is a formába porciózzuk, spatulával egyengetjük el a tetejét.

7. 180 Celsius-fokon (gáz 4) sütjük 30 percig, majd levesszük a sütőt 160 Celsius-fokra (gáz 3) és további 25-30 percig sütjük. Tűpróbát végzünk.

8. A sziruphoz a narancsok és citromok lereszelt héját, kifacsart levét 4 evőkanélnyi mézzel sziruposra melegítjuk, forraljuk. Ez kerül a torta tetejére. (Késsel vagy villával kisebb mélyedéseket vághatunk bele, így könnyebben eloszlik, belefolyik ez a lé.)

9. Magában vagy friss narancs gerezdekkel netalán natúr joghurttal és egy kis menta teával tálaljuk.

A kardamomot nem érdemes kihagyni belőle, mert nagyon jól megbolondítja ezt a viszonylag egyszerű piskótát.

Jó étvágyat hozzá!

A család kedvence:répatorta

Rachel Allen neve sokak számára ismerősen csenghet, a magyar háziasszonyok között is nagy sikere van nemrégiben megjelent ,A család kedvencei' c. könyvének. A dublini származású hölgy saját főzőiskolát vezet, szakácskönyvei mellett TV műsorokban is szerepel és a BBC Good Food Magazin szerint Írországot ő helyezte fel újra a világ gasztrotérképére. Hogy őszínte legyek eddig nem követtem nyomon a receptjeit, hébe-hóba talán elolvastam egyet-egyet. A napokban új főzős műsorral jelentkezik itt az ír nemzeti adón, ahol nagyon egyszerű és finom(nak tűnő) desszerteket készít.
Dublinban igen kellemesen indult az ősz, simogató a nap sugara, szépek a fények, friss a levegő. Sokan azt mondják minden idők legrosszabb nyara volt az idei és most végre kijavult az idő! Mondhatni vétek ilyenkor a szobában ücsörögni, így a konyhában töltött időt is igyekszem a minimumra csökkenteni. Ennek szellemében esett választásom Rachel nagyon egyszerű répatorta receptjére.

A répatorta nagy népszerűségnek örvend itt a zöld szigeten. Eredete nem tisztázott, vannak akik szerint Norvégia, mások szerint Anglia készítésének őshazája. Az azonban bizonyos, hogy igazán népszerűvé a II. világháború Angliájában vált, amikor a cukor a többi élelmiszer mellett hatalmas luxusnak számított. Répát már a középkorban is használták sütéshez, hiszen az egyik legédesebb zöldség és nagyon kellemes, szaftos textúrát kölcsönöz a piskótáknak.

Lássuk hát a receptet:
Hozzávalók:

2 db tojás
150 ml olaj (én repceolajat használtam, de szőlőmagolaj vagy más semlegesebb ízű is megfelel)
20 dkg cukor (nyírfát szoktam , de jó a barna is)
30 dkg sárgarépa (ezt a mennyiséget megpucolás, lereszelés után mérjük ki)
18 dkg liszt
1 csomag sütőpor
csipet szódabikarbóna
1 tk. őrölt fahéj
1 tk. muffin fűszerkeverék
csipet só
7 dkg dúrvára tört dió vagy mogyoró (opcionális, én ehelyett 7 dkg mazsolát tettem bele)

A tetejére:
10 dkg krémsajt (pl. Philadelphia)
1 narancs héja lereszelve
ízlés szerint cukor

A tojásokat felverem és hozzáadagolom, keverem az olajat, cukrot, reszelt répát, fahéjat, muffin fűszerkeveréket, mazsolát vagy dióbelet (ha használunk). Mindent jól összekeverek (kézi habverővel), majd beleszitálom a lisztet, sütőport, szódabikarbónát és fakanállal óvatosan összedolgozom.

Kivajazott és sütőpapírral kibélelt tepsiben (pl. vekni vagy kisebb kenyér sütésére alkalmas tepsi) öntöm át a tésztát és előmelegített sütőben sütöm mindössze csak 150 Celsius-fokon (gáz 2) 1-1 1/4 órán át. Tűpróbával ellenőrzöm megsült-e a belseje.

Hagyom teljesen kihűlni, majd a krémsajtból, reszelt narancshéjból és cukorból mázat készítek és a tetejére kenegetem. Dióval díszítem.

Vigyázat: nagyon omlós, nagyon szaftos, nagyon addiktív!
Jó étvágyat hozzá!

Egyben ezzel a receptemmel szeretnék részt venni kedves blogtáram, Lilla játékánis! :-)

Nyári almatorta

Nyári, mert még egy hete Pesten készítettem el ezt a tortát egy kisebb babazsúrra. Szerencsére finom almát Dublinban is lehet kapni. Egyike azon gyümölcsöknek, melynek itt is van és jó a szezonja. Nem véletlen hát, hogy az ír almabor (cider) világhírű és issza ezt boldog boldogtalan.
A recept Lorraine Pascale nevét dícséri, aki egy brit topmodellből avanzsált celeb séf, cukrász. Szakácskönyvei több mint egymillió példányban keltek el csak az Egyesült Királyságon belül.
(A recept a Blikk Nők Konyha augusztusi számában is megtalálható.)

Hozzávalók (20 cm-es kapcsos tortaformához):

Az almás töltelékhez:
4  db közepes alma
10 dkg vaj
4 dkg nyírfacukor
1 tk fahéj
1 tk őrölt gyömbér
1 tk (Kotányi) muffin fűszerkeverék (szegfűszeg, fahéj, őrölt szerecsendió, őrölt gyömbér, bors van benne)

A tésztához:
20 dkg nyírfacukor (vagy más kedvünk szerint használt cukor)
22 dkg liszt
1 csomag sütőpor
csipet szódabikarbóna
2 db tojás
10 dkg vaj

Dió vagy mandula a tetejére
Kevés lekvár

Az almákat megpucolom, gerezdekre vágom. Kis edénykében megolvasztom a 10 dkg vajat és kevés cukorral karamellizálom, beleszórom a fűszereket (fahéjat, gyömbért, muffin fűszerkeveréket) majd az almákat is beleteszem és 5 percig párolom, hűlni hagyom.

20 cm átmérőjű kapcsos tortaformát vajazok és lisztezek ki.

A tésztához összekeverem a száraz összetevőket: lisztet, cukrot, szódabikarbónát, sütőport. 10 dkg vajat olvasztok meg és kikeverem a tojásokkal, majd ezt is a liszthez adom.

Az almás-fűszeres tölteléket hozzáadagolom a tésztához és kanállal simára keverem.
Formába öntöm és előmelegített sütőben (180 Celsius-fokon) sütöm bő 50 percet vagy amíg meg nem sül. Tűpróbával ellenőrzöm.

Tetejére egy evőkanálnyi lekvárt kenek és pirított dióbelet porciózok.

Tudtad, hogy...?

Az almabor alma levéből alkoholos erjedés útján készített ital.

Magyarországon a nagy tömegű almatermesztés, és az egyes években a bő termés teszi indokolttá, és nyújt lehetőséget az almabor készítésére. Borkészítésre az őszi érésű almák bármely fajtája alkalmas lehet, de az éretlen és hullott gyümölcs minőségi házi borkészítésére nem alkalmas.

Az almabor előállításánál nagyon fontos a tiszta, gyors feldolgozás, mert a természetes cukortartalma nagyon csekély, és ezért hajlamos az ecetesedésre, borbetegségekre. Nagyobb mennyiség készítésekor javasolt a borélesztő használata.

Az almabor vagy más néven cider, egy jellemzően almából, erjesztéssel készített, kellemes savanykás ízű, alkoholos ital, melyet főleg Franciaországban, Finnországban, Észtországban, Németországban, Ausztria némely vidékein és Angliában is készítenek.

A hagyományos, ciderhez való alma apró, kemény és ehetetlen, nagyon rostos és keserű. Kétféle almát használnak a gyártáshoz, a keserű-édest és a keserű-élest. Ezen kétféle alma erjedt levének elegye adja a cider jellegzetes, erős ízét és aromáját.

Forrás:Wikipedia

Becsöngettek!

 

Becsöngettek a suliban és itt a blogon is vége a lazsálásnak! Hosszú és nagyon kellemes nyaraláson vagyunk túl, a visszarázódás most mégsem nekem, hanem Abinak nehezebb egy kicsit. Hogy kedvében járjak minden időnket a szabadban töltjük, sehol máshol nem érzi olyan jól magát mint a parkban és a játszótéren. Így nagyon leleményesnek kell lennem, ha még a blogra is időt szeretnék szánni, de azért igyekszem majd...

A Budapesten töltött idő alatt egy nagyon kedves blogtársammal Emmával ismerkedtem meg. Nagy öröm volt kajákról, blogról, fotózásról, külföldről, gyerkőcökről beszélgetni. Köszi Emma a szuper a délutánt!:-)

Sok kisgyerek előtt új világ nyílik meg és lépik át izgulva az iskola küszöbét. Írországban a kicsik már 4 évesen megkezdik a tanulmányaikat. Mindenkinek kellemes és stresszmentes kezdést/újrakezdést kívánok! Induljon szépen ez az ősz!

Erika