2012. március 1., csütörtök

Ír szóda kenyér

így esszük mi...




Itt, Írországban igen kedvelt a szódabikarbónával és íróval készült kenyér :Irish soda bread. A recepteknek se szeri se száma, ahány ház annyi szokás. Az író helyett gyakorta használnak joghurtot, az sem ritka hogy vaj kerül bele. Én egy teljesen szimpla receptet néztem ki magamnak. A múltkori palacsintasütésből még jócskán maradt író (itt 1 literes kiszerelésben kapni-buttermilk), így ma délután egy finom kenyérrel illatoztam be a konyhát. Mire Abi felkelt a kenyér langyosan pihent a pulton.

Hozzávalók:
25 dkg finomliszt
25 dkg teljes kiőrlésű liszt
10 dkg zabpehely
2,5 dkg vaj
5 dl író
1 teáskanál só
1 teáskanál szódabikarbóna

Először a száraz összetevőket keverem össze egy nagy tálban, majd a szobahőmérsékletű vajat is belemorzsolom. Az írót apránként a liszthez öntöm és késsel eldolgozom. Amikor minden összetevő a tálba került akkor ujjaimmal összedolgozom a masszát. Óvatosan, finoman. Ennek a kenyérnek a lényege, hogy ne dagasszuk, gyúrjuk órákig, hanem éppen csak álljon össze.
Tetejét késsel bemetszem, kereszt alakúra.

Előmelegített sütőben (200 Celsius) sütöm bő 35-40 percet (sütőtől függ). Amikor a kenyér alját megkopogtatom szépen kongó hangot ad. Még langyosan (is) tálalom, ír vajjal vagy lekvárral (lashings of butter).

Íreknél tartja magát az a közmondás, hogy "the newest of food and the oldest of drink''- vagyis hogy az étel legyen mindig friss, viszont az ital annál jobb minél ,öregebb'. A régi időkben a gazdasszonyok büszkén invitálták meg egy-egy szelet friss kenyérre, vagy pogácsára a házba betérő vendéget. A frissen készült és még meleg kenyér a vendég felé kifejezett tisztelet jelképe volt.

Sokan állítják, hogy a kereszt csupán praktikus okokból kerül rá: mindenhol egyenletesen megsül, majd felszeletelésnél is könnyebb egyenlő részekre osztani. Vannak viszont, akik szerint spirituális jelentősége is van: a rossz szellemek így távoznak a kenyérből- “to let the devil out of the bread''.

Első próbálkozásra nem lett rossz, de a keresztet még gyakorolnom kell, nem lett elég nagy, így nem szállt ki belőle minden szellem. :-)

5 megjegyzés:

Lilla írta...

Nálunk is nagy kedvenc, én is elég sokszor készítem. Nagyon jól néz ki!

Erika írta...

Meg is néztem a blogodon! Szép kenyeret sütöttél a Tied sokkal puhábbnak tűnik...:D

Babette írta...

Mindenképpen kipróbálom...épp most készülök egy összefoglalót írni a kenyérsütésről, de ez még kimaradt a repertoárból....

Erika írta...

Megéri a próbát Babette, én nem vagyok penge az élesztős dolgokban, ezért is áll közel hozzám ez a fajta kenyér, plusz még finom is:)Majd számolj be, hogy ízlett!

Kalmanne Edit írta...

jol néz ki ezt én is kipróbálom :))