2012. június 29., péntek
Jaffa cipó
Gyerekeknek sütöttem ezt a narancsos cipót (és természetesen a felnőttek megkínálása is cél volt).
Tudom, hogy most nem igazán dívik a narancs hiszen az olyan télies, de itt Dublinban sok gyümölcshöz nem jutunk hozzá, vagy nem érdemes megkóstolni sem. (Nincs meggy, nem látok sehol ribizlit, a cseresznyét Törökországból hozzák és nem túl szép. Az eper ugyan még érik ír földeken, de jobb azt is inkább messziről csodálni. Ma vettem egy kis dobozka egrest, de itthoni kóstolás után jöttem rá ezek totál éretlenek még!) Szóval maradt a jól bevált narancs, Dél-Afrikából érkezett hozzánk és mézédes...
Egyben ezzel a receptemmel szeretnék részt venni Verus játékában is.
Hozzávalók (egy kisebb, kb. 1 kg-os cipóhoz)
14 dkg vaj
20 dkg liszt
1 tk sütőpor
1tk szódabikarbóna
15 dkg cukor (finomítatlan nádcukor pl.)
3 db tojás
6 ek tej
1 narancs héja
A mázhoz:
3 evőkanálnyi friss narancslé (kb. egy fél darab narancsból facsartam ki)
1 ek cukor
5 dkg csoki
A vajat megolvasztom és egy tálban kikeverem a cukorral, majd beleütöm a tojásokat, beleöntöm a tejet és simára keverem. Hozzáadom a lisztet, szódabikarbónát és sütőport, valamint belereszelek egy narancs héját.
Simára keverem-kavarom a tésztát.
A sütőt közben 180 Celsius-fokra melegítem elő. Kivajazok egy kisebb cipóformát vagy akár őzgerinc formában is lehet sütni. Sütőpapírral kibélelem. A tésztát beleöntöm és egy spatulával a tetejét elegyengetem. 40-50 percig sül, tűpróbát végzek.
A narancsos mázhoz a 3 evőkanálnyi narancs kifacsart levét összeforralom kb. 1 evőkanál cukorral. Ezt a szirupot öntöm rá a még meleg cipóra. A cipót hagyom kihűlni, majd kiügyeskedem a tepsiből.
A csokit (most tejcsokit használtam) vízgőz felett megolvasztom és kanállal a cipó tetejére porciózom.
Lágy, citrusos piskóta. A gyerekek szeretni fogják...
Recept: Good Food Magazin, 2006 január (angol kiadás)
Labels:
cipó,
cukor,
csoki,
édesség,
narancs,
sütőpor,
szódabikarbóna,
tej,
tojás,
tönkölyliszt,
vaj
2012. június 28., csütörtök
Cheddar sajtos scone
Volt már itt a blogon scone recept, most egy sós változattal készültem. A BBC Good Food Magazin magyar kiadása óta már biztosan sokan kipróbáltátok, megkóstoltátok. Ha ízlett, ezt a sajtos variációt is bátran ajánlom! Uzsonnára például nagyon jól jön. Az írót natúr joghurttal is lehet helyettesíteni.
Hozzávalók kb. 15 db-hoz
35 dkg liszt (én fehér tönkölylisztet használtam, de bármilyen jó)
1 tk sütőpor
1 tk szódabikarbóna
9 dkg vaj
kb. 2,5 dl író
tetejére cheddar vagy más sajt (amennyit nem sajnálunk)
A lisztet egy tálba szitálom, összekeverem a sütőporral és szódabikarbónával. A hideg vajat belekockázom és ujjaimmal összemorzsolom a liszttel. Az írót lassan a tésztához adagolom, közben késsel eldolgozom az egészet.
A scone lényege hogy, akárcsak mint mondjuk az ír szóda kenyérnél itt sem kell túlgyúrni a tésztát, amint összeállt, már nyújthatjuk is ki kb. 2 cm-es vastagságúra.
Reszelt sajttal szórom meg. (Tojással is lekenhetjük.)
Kisebb-nagyobb köröket szaggatok ki belőle és előmelegített sütőben (sütőpapírral kibélelt tepsiben) sütöm 200 Celsius-fokon (gáz 7), kb. 15 percig. Szép ropogós, pirosas lesz a teteje.
Legközelebb nagyobb bucikat fogok kiszaggatni, hogy ne legyen ilyen lapos.:)
A főtesztelőm pedig, akinek bármikor bármit megsütnék:
Recept: Good Food Magazine, 2002 (angol kiadás)
Labels:
cheddar sajt,
ír,
író,
pogácsa,
scone,
sütőpor,
szódabikarbóna,
tönkölyliszt,
vaj
2012. június 27., szerda
Nyár Dublinban saláta
Az előrejelzések szerint még ma estig tart a nyár itt Dublinban. Juhéééj! A páratartalom változatlan (70-80%!), ha nem fülledtebb. Ma egy olyan salátát készítettem ebédre, mely hidegen és melegen is nagyon finom, laktató. Az évszaknak megfelelően válogattam bele zöldséget, így friss spárga (zöld), lilahagyma, újhagyama, újkrumpli, mentalevél, zöldborsó került a kosaramba.
Hozzávalók 2 személyre
3-4 szem újkrumpli
1 köteg spárga
1 fej lilahagyma
1 csokor újhagyma
egy maréknyi zöldborsó (friss vagy mirelit)
feta
A dresszinghez:
2 evőkanál majonéz
1 pohár natúr joghurt
1 evőkanál pesto
1 citrom
mentalevél
A krumplit megpucolom, felkockázom és puhára főzöm. A spárgát és a zöldborsót egy külön edényben főzöm meg, forrástól számított 2-3 percig csak, maradjon roppanós.
A lilahagymát és újhagymát felkarikázom.
A krumplit és a többi zöldséget hagyom hűlni.
Közben elkészítem a dresszinget: egy kis tálkában elkeverem a majonézt, natúr joghurtot, 1 citrom kifacsart levét, pestot (ízlés szerint, kb. 1 ek). A kihűlt krumplihoz keverem ezt a majonézes öntetet.
Tányérra porciózok mindent és friss mentalevelekkel díszitem. Jó étvágyat!:-)
2012. június 26., kedd
Gyerekmenü: sajtos csirke
Végre nálunk is beköszöntött a nyár! De még hogy: 22 fokkal és 73%-os páratartalommal. Mondhatni olyan vagyok mint egy lassított felvétel. A mai napra szánt amerikai süteményt sem volt erőm elkészíteni, így inkább csak Abi ebédjére koncentráltam.
Nagyon gyakran kerül a tányérjára csirkemell és különféle párolt zöldségek. Heti szinten legalább 3x. Nehéz neki változatosabban főznöm, mert sok mindent nem eszik meg. Mivel mi, felnőttek gyakran eszünk fűszeres vagy csípős ételeket, ezért általában abból sem kínálhatom meg.
A mai csirkemellet ,,bepaníroztam": lisztbe forgattam bele, majd egy felvert tojásba. Kisebb hőálló edénykébe tettem és cheddar sajtot reszeltem rá. 180 fokon sütöttem 40 percig. A sajt szépen rápirult.
A párolt zöldségek közül kedvence az édesburgonya, így ez sem maradhatott ki. Brokkoli és krumpli társaságában került mindez a tányérjára. Ízlett neki!:)
Kisgyerekeknek való recepteket szívesen fogadok (leves, főzelék kivételével)! :)
Labels:
babáknak is,
brokkoli,
cheddar sajt,
Csirke,
csirkemell,
édesburgonya,
krumpli,
liszt,
tojás
2012. június 24., vasárnap
A First Lady kuglófja
Michelle Obama szakácskönyvéből ígértem egy receptet, melyet 1 nap késéssel be is mutatok: íróval készült gyümölcsös kuglóf. Az eredeti receptben fekete áfonya szerepel, én málnát és epret tettem bele vegyesen. Itt még tart az eperszezon, vagyis inkább úgy fogalmaznék, hogy még lehet kapni ,,mézédes" ír epret.
A recept kedvéért még egy kuglóf formára is beruháztam, úgyhogy ezentúl több fajta sütit ki fogok próbálni ebben a kategóriában.
Hozzávalók (grammot írok, ahogy a receptben van)
325 gramm liszt (tönköly fehérlisztet használtam, nagyon finom lett vele)
1/2 tk szódabikarbóna
1 ek sütőpor
125 ml író
225 gramm vaj
Elkészítés: A sütőt melegítsük elő 180 Celsius-fokra (gáz 4). Vajazzunk ki egy kb. 26 cm átmérőjű kuglófsütő tepsit.
A szobahőmérsékletű vajat keverjük habosra a cukorral, majd egyenként verjük bele a tojásokat is.
A lisztet egy tálba szitáljuk, elkeverjük a szódabikarbónával és sütőporral, majd apránként a vajas masszához adjuk. Robotgéppel simára keverjük és közben az írót is a tésztához adagoljuk. Szép, simára dolgozzuk, majd spatula vagy kanál segítségével hozzákeverjük a gyümölcsöket is. A tésztát a formába öntjük és nagyjából 50-60 percig sütjük. Tűppróbát végezzünk!
Meggyel vagy más savanykásabb gyümölccsel (egres) is finom lehet.
Előzmények: itt.
Jó étvágyat!:-)
Labels:
édesség,
eper,
író,
málna,
nádcukor,
nyírfacukor,
sütőpor,
szódabikarbóna,
tojás,
tönkölyliszt,
USA,
vaj
2012. június 22., péntek
A Fehér Ház veteményese
Manapság nagy divat lett a szakácskönyv írás, a könyvpiac ontja magából a főzésről, életmódról, konyhai praktikákról szóló kiadványokat. Sok esetben inkább csak a külcsín számít, szép színes fotók, minőségi borító, remek PR van minden mögött. Tisztelet a kivételnek, akik tényleg szívet-lelket beletesznek egy-egy ilyen alkotásba, és nem csak a hírnév vagy még inkább a profit bezsebelése a cél.
Ki gondolta volna, hogy a nagy szakácsok, színészek, celebek, gasztrobloggerek után az amerikai First Lady is megjelenik a palettán? Michelle Obama nemrégiben (május végén) kiadta a Fehér Ház déli gyepén elterülő veteményeséről szóló könyvét (American Grown: The Story of the White House Kitchen Garden and Gardens Across America). Halkan jegyzem meg, hogy a gasztro imádatán túl férjének, Barack-nak újraválasztási kampányát ezzel is kívánta népszerűsíteni. De kit érdekel mindez, ha a háttérben olyan nemes célok vezérlik mint a gyerekek helyes táplálkozása, az amerikai nép inspirálása, hogy végre jó útra térjenek, egyenek/vegyenek/termesszenek minél több zöldséget, gyümölcsöt!
Ha van valami, akkor a gyermekek helyes táplálása mellett én is kiállok. Nem csak azért teszem ezt, mert majd másfél éve én is anyuka lettem, hanem mert a kisgyerekek mindenben nekünk vannak kiszolgáltatva. Ha mi nem mutatunk jó példát, ki más tegye?
A könyvet még nem volt alkalmam átlapozni, de az érdeklődök akár az interneten is (pl. obamafoodorama) bepillantást nyerhetnek pár recept erejéig.
A receptek szezonálisan, évszakok szerint vannak lebontva, egyszerűségre törekedve és minél több friss alapanyag felhasználása a cél.
A tavaszi receptek között találhatunk mentás zöldborsó salátát, spenótos pitét, rebarbarás.epres morzsát, fehér babos salátát.
Nyári receptek: zöldbab mandulával, nyári kevert saláta, kukoricaleves nyári zöldségekkel, íróval készült fekete áfonyás kuglóf.
Ősz: szalonnás-gombás linguine, leveles kel, édesburgonya kétféleképpen, gyors édesburgonya kenyér.
Tél: téli saláta, karfiolos sajtos makaróni, sütőtökös malackaraj, fehér csokoládés-cseresznyés répatorta, pirított tökmag.
A könyvet be fogom szerezni, már csak azért is, mert a recepteken felül érdekes történelmi ,pletykákat' is olvashatunk, többek között, hogy John Adams (1735-1826) elnök rendelte el az első fehér házi veteményes kialakítását, amelyet azonban soha nem arattak le, miután Adams elbukta az újraválasztást. Utódja, Thomas Jefferson (1743-1826) megszállottan próbálkozott az 1,2 méteres uborkák termesztésével.
Holnap pedig kukkantsatok be hozzám, mert reményeim szerint Mrs. Obama íróval készült fekete áfonyás kuglófját fogom megsütni (némi módosítással).
Ezt:
Photos by Quentin Bacon, courtesy of Crown Publishing. Reprinted from American Grown: The Story of the White House Kitchen Garden and Gardens Across America by Michelle Obama. Copyright © 2012 by the National Park Foundation. Published by Crown, a division of Random House, Inc.
Adatok: obamafoodorama, MTI, Observer Food Monthly.
2012. június 21., csütörtök
Majdnem pizza: focaccia
Amikor tegnap Trollanyu blogján elolvastam a focaccia receptet, tudtam hogy nekem is minél hamarabb meg kell sütnőm. Pizzát már ezerszer készítettem, a focaccia is nagyon hasonló recept alapján készül. Akkor mégis miben más? Kenyérféléhez hasonlítanám, melyet nem csak magában, hanem természetesen bármilyen feltéttel ehetünk, vagy akár egy omlett, leves kísérője is lehet. Sokkal levegősebb, szivacsosabb, kissé vastagabb is a tésztája, kevésbé szárad ki mint a pizza. Persze minden az elkészítés módjától és a szakácstól függ.
Tudom, tudom, nagyon meleg van és valószínű nem ez lesz a hét toplistás receptje, amit akár el is készít köztetek valaki, de jó észben tartani! Vendégvárónak is kitűnő, sör mellé kínálni pl. focimeccs közben. Mivel kevésbé szárad ki (bár frissen a legfinomabb), pár csepp olívaolajjal újra meglocsolhatjuk, sütőben felmelegítjük és vacsorára is tökéletes!
Hozzávalók egy nagyobb tepsihez (kb. 4 főre):
25 dkg finomliszt
25 dkg teljes kiőrlésű tönkölyliszt (bármilyen lisztet használhatunk, én most fele-fele arányban sütöttem)
3 dl langyos víz
2,5 dkg friss élesztő (vagy egy csomag száraz élesztő)
1 tk só
1 tk cukor
2 ek olívaolaj
extra olívaolaj a tészta lekenésére
Feltétnek: bármi amit megkívánunk. Én szárított kakukkfüvet, szárított napérlelte paradicsomot tettem az egyik felére, a másik felét üresen hagytam és nagyszemű tengeri sóval és reszelt parmezánnal szórtam meg.
Ugyanúgy készítjük el, és gyúrjuk, dagasztjuk össze a tésztát mint a pizzánál. Ha van kenyérsütőnk, abban még egyszerűbb dagasztani, keleszteni.
Amikor a tészta megkelt (másfél óra után), lisztezett felületen átgyúrjuk, kilapítgatjuk. A tepsit vékonyan kikenjük olívaolajjal és a tésztát beleillesztgetjük (sodrófát vehetünk elő, ha nem megy kézzel, nagyjából 1-1,5 cm vastagra nyújtsuk ki.)
Ujjunkkal mélyedéseket nyomkodunk bele, majd a tetejét is megkenjük olívaolajjal, és a kívánt feltétekkel megszórjuk.
Előmelegített sütőben 180 Celsius-fokon sül ropogósra kb. 20 percig.
Tudtad, hogy...?
Már az ókori rómaiak is készítettek focaccia-t, melyet panus focacius-nak neveztek. A panus a kenyérre utal, a focacius, pedig a latin focus szóból (fókusz) ered, amely itt a ház központi helyére a tűzhelyre (kemencére) utal.
Manapság a focaccia a ligúr konyha egyik jellemző étele, mindegyik városkának megvan a jellegzetes készítési módja és kedvenc feltét is (pl. focaccia alla genovese-genovai változat, Camogli focaccia, Recco városának sajtos változata stb.)
Labels:
élesztő,
focaccia,
kakukkfű,
kelt tészta,
liszt,
olasz,
olívaolaj,
pizza,
só,
szárított paradicsom,
tönkölyliszt
2012. június 20., szerda
Spenótos padlizsántekercs
A BBC Good Food Magazin (angol verzió) júliusi számában találtam ezt a finom húsmentes receptet. Picit alakítottam rajta és voilá elkészült a mai gyors ebédem: spenóttal és ricottával töltött padlizsántekercs.
Hozzávalók (1 nagyobb adaghoz vagy 2 főre):
1 db közepes méretű padlizsán
12 dkg ricotta (fél tubus)
20 dkg friss spenót
egy marék fenyőmag
2 evőkanál pesto (friss házi vagy bolti is jó)
parmezán
csipet őrölt szerecsendió
bazsalikom (díszíteni)
olívaolaj
A padlizsánt megmosom (nem szükséges megpucolni) és vékonyabb szeletekre vágom fel. Kisebb tepsibe helyezem és lekenem olívaolajjal. A sütőt előmelegítem 180 Celsius-fokra és 20 perc alatt puhára sütöm benne a padlizsánt. (A sütés alatt egyszer megfordítom őket).
A spenótot leforrázom, hideg vizet engedek rá és óvatosan kinyomkodom belőle a vizet. Késsel felaprítom és elkeverem a ricottával.
A megsült padlizsánba adagolok egy evőkanálnyi spenótos ricottát és óvatosan feltekerem.
Kisebb kerámia tálkákat veszek elő, aljukra 1-1 evőkanál pestot kenek.
A padlizsántekercseket a hőálló tálkákba helyezem, majd megszórom fenyőmaggal, parmezánnal és egy csipet őrölt szerecsendióval. 15-20 perc alatt sütöm meg őket így töltelékkel együtt.
Tetejére friss bazsalikomot teszek díszítésnek.
Könnyű ebéd a nagy nyári melegben (főleg ha más ácsorog helyettünk a sütő mellett). Kalcium, folsav, C-vitamin, vas és rostokkal teli, alacsony kalória és zsírtartalmú laktató ebéd.
Jó étvágyat!:)
A recept angol nyelven is olvasható a The Cooking Liszt c. blogomon: itt.
Labels:
bazsalikom,
fenyőmag,
húsmentes,
könnyű,
padlizsán,
parmezán,
pesto,
ricotta,
spenót,
szerecsendió
2012. június 19., kedd
Zabpelyhes-fekete áfonyás muffin
Talán ennyit még sosem sütöttem, mint mostanság. Szinte minden napra akad egy recept amit kipróbálnék, és igazán jólesik, hogy van mihez nyúlni délutáni uzsonna gyanánt.
Ma délután a jól bevált muffin receptemet vettem elő és zabpehellyel valamint fekete áfonyával ízesítettem őket.
Nagyon kevés nyírfacukrot használtam most, mert már alig volt itthon, így a mennyiséget nyugodtan növeljük, elvégre édességről van szó (bár nálunk így is elfogy majd).
Hozzávalók (12 db muffinhoz):
22,5 dkg tönkölyliszt (teljes kiőrlésűt használtam)
5 dkg finomliszt
5 dkg zabpehely
1 tk sütőpor
1/2 tk szódabikarbóna
5 dkg nyírfacukor (tehetünk bele többet, legalább 10 dkg-t ha édesebben szeretjük!)
3 dl tej
8 dkg vaj
2 db tojás
15 dkg fekete áfonya
csipet fahéj a muffinok tetejére
A száraz öszetevőket egy tálban összekeverem. A vajat megolvasztom, a tojásokat felverem. A száraz összetevőkhöz keverem az olvasztott vajat, felvert tojásokat és a tejet is. Óvatosan összekerem, egyet-kettőt, nem kell a muffintésztát túl sokáig dolgozni.
Muffinsütő tepsit papírrak bélelek ki és evőkanállal kiporciózom a tésztát. A fekete áfonyából a végén szórok a tésztába, egyenlő arányban jusson minden muffinba. Tetejére kevés fahéjat szórok.
Előmelegített sütőben 180 Celsius-fokon sütöm 20 percig. Tűpróbával ellenőrzöm, hogy megsült-e a belseje is.
Hagyom hűlni, majd elfogyasztom!:-)
Jó étvágyat, és kellemes hűsölést kívánok a magyarországi olvasóknak. A dubliniaknak meg kellemes melegedést, vacogás mentes szép napokat!
Labels:
édesség,
fahéj,
fekete áfonya,
muffin,
nyírfacukor,
sütőpor,
szódabikarbóna,
tej,
tojás,
tönkölyliszt,
vaj,
zabpehely
2012. június 18., hétfő
Az első pogácsáim
Anyukámtól kértem krumplis pogácsa receptet, és azért is kerül ez most be a blogba, mert életem első pogácsái lettek. Picit laposak, picit sótlanok, de azért az enyémek. A recept szerinti fele mennyiséggel dolgoztam és így is bőven elég pogi kisült. Variálni is fogom a jövőben és tökmaggal, szezámmaggal stb. feldobni. Tudom, hogy Magyarországon rekkenő hőség van és nem jó ilyenkor a konyhában tenni-venni. Itt Dublinban viszont repkednek a minuszok (kis túlzással persze), így jólesik begyújtani a konyhában és valami finomat sütni.
Hozzávalók (nem számoltam darabra, de vagy 3 tepsi lett):
35 dkg liszt
1 tojás
12 dkg vaj
2,5 dkg élesztő
1 tk cukor
1 dl tej
1 tk só
25 dkg krumpli
tetejére tojás lekenni és cheddar sajt
A tejet meglangyosítom és 1 tk. cukrot teszek bele, az élesztőt belemorzsolom és felfuttatom.
A vajat megolvasztom, hűlni hagyom, majd beleütöm a tojást.
A krumplit megpucolom, felkockázom és puhára főzöm, villával áttröröm, hűlni hagyom.
A lisztet egy tálba szitálom, 1 tk sót adok hozzá majd öszedolgozom az élesztős tejjel, a vajjal, tojással és a megfőtt kurmplival. Másfél órán át duplájára kelesztem, majd lisztezett felületen kinyújtom a tésztát, összehajtom és még egy fél órát pihentetem. Újra kinyújtom a tésztát és kupicás pohárból köröket szaggatok ki belőle.
Sütőpapírral kibélelt tepsibe helyzem, tojás sárgájával kenem le, majd lereszelt cheddar sajtot szórok a tetejére. Előmelegített sütőben, 180 Celsius-fokon sütöm aranybarnára. (Kb. 12-15 perc kellett, mivel elég laposak lettek.)
Jó étvágyat!
Labels:
cheddar sajt,
élesztő,
kelt tészta,
krumpli,
liszt,
pogácsa,
tojás,
vaj
2012. június 17., vasárnap
Marhahúsos massaman curry és olvasói recept
Most egy tipikus hétvégi receptet fogok bemutatni, amibe csak akkor kezdjünk bele, ha van elég időnk, energiánk, türelmünk kivárni hogy elkészüljön. Nekem a türelemmel voltak csupán bajok, és amíg a curry megfőtt sikerült 3x is megebédelnem (bundáskenyérrel nyitottam, majd az olajat felhasználva még egy jó nagy adag sültkrumplit is kisüttöttem benne, és a maradék kolbász sem állhatott tovább a hűtőben). Azért mire az estebéd elkészült már újra éhesek voltunk, így egy falat sem maradt belőle.
A massaman curry (thai: แกงมัสมั่น) Thaiföld középső vidékéről, a 16. századi Ayutthaya udvarból származó muszlim egytálétel. Legtöbbször marhahúsból készül, de nem ritka, hogy kacsa, tofu vagy csirke váltja fel. (A nem muszlim lakosság sertésből is készíti.)
A curry ízvilágát a massaman curry paszta (nam phrik kaeng matsaman) adja, továbbá kókusztej, kardamom, babérlevél, burgonya, kesudió, halszósz, fahéj, csillagánizs, pálmacukor, chili, tamarind szósz.
Rizzsel vagy savanyított gyömbérrel ("achat") szervírozzák.
Az én változatom pedig így néz ki:
Hozzávalók (4 főre):
60 dkg marhahús (lapocka), felkockázva
2 db csillagánizs
8 db kardamom mag
egy kisebb darab friss gyömbér
1 (4 dl) kókusztej (konzerv)
2 db aprított paradicsomkonzerv
2 evőkanál tamarind paszta, pl. ilyen
6 db salottahagyma, megpucolva és félbevágva
2 evőkanál massaman curry paszta, pl. ilyen
1 piros chili paprika
1 zöld chili paprika
2 evőkanál halszósz (ez egy erjesztett sós hallé, nam pla)
20 dkg friss zöldbab
basmati rizs
Pörkölt főzésére alkalmas nagyobb edényt (vagy kuktát, esetleg tagine edényt) veszek elő. Kevés olívaolajon megbarnítom a marhahúst, majd hozzáadom a csillagánizst, kardamom magot, lereszelt friss gyömbért, kúkusztejet az egyik paradicsomkonzervet, chili parikát (egészben). Fedő alatt, takarékon 2 órán át párolom a húst.
Ezután adom hozzá a a tamarind pasztát, massaman curry pasztát, salottahagymát, halszószt és a másik paradicsomkonzervet. További fél órán át letakarva főzöm. Egyszer-egyszer kavarok rajta.
Még egy fél órát fedő nélkül forralom, hogy a szósz egy kicsit besűrűsödjön. Az utolsó 5-6 percben dobom bele a zöldbabot és a marhahússal együtt éppen csak roppanósra főzöm.
Időközben a rizst is kifőzöm.
(A chili paprikát azért hagytam egészben, hogy ne legyen nagyon csípős a curry, bár jól szétfőtt benne és csípőssé tette, de nem bántuk. Aki nem szereti csípősen az nyugodtan kihagyhatja. Összesen 3-3,5 órát főtt a hús, ez szintén tűzhely, edény, és konyhafüggő, kinek mikor puhul meg.)
Blogom kedves olvasójától, Marcsitól érkeztek a következő fotók. Marcsi is elkészítette a kókuszos jégszeletet és az ő családjában is nagy sikere volt ennek a szupergyors nyári hűsítő desszertnek. Köszönöm a szép fotókat és a leveledet! :-)
Tudtad, hogy...?
A muzulmánok a legnagyobb vallási kisebbség Thaiföldön.
A maláj félszigeten a 13. század során, az arab kereskedők hatására nőtt meg az iszlám befolyása. A legtöbb muzulmán vallású thai maláj származású, ami Thaiföld déli tartományainak és Malajziának közös kulturális örökségét is jelzi. A Thaiföldön élő thai muzulmánok 99%-a szunnita, egy százalékuk síita vallású, és valamennyien élvezik Őfelsége maximális támogatását, akitől pénzt kaptak például arra, hogy a Koránt thai nyelvre fordíthassák.
2012. június 15., péntek
Kókuszos jégszelet-VKF 49. forduló
A VKF, vagyis Vigyázz, kész, főzz! gasztrobloggerek közötti játék 49. fordulójára készítettem a követekező kókuszos jégszeletet. A forduló házasszonyi szerepét Noémi, a Mandulasarok blog írója vette át, aki egy igen érdekes témával állt elő: süssünk, főzzünk valami FEHÉRET, vagy a fehér valamely árnyalatát (vaj, tojáshéj, elefántcsont, alabástrom stb.). Díszítésnek szerepelhet még egy választott szín a kompozíción. A határidőről majdnem le is csúsztam, de igyekeztem én is elkészíteni a magam fehér nevezettjét. A kevés időre való tekintettel egy gyorsan elkészíthető édességet kutyultam össze.
Fagylaltot vagy jégkrémet nem szoktam se venni, se enni. Engem mindig elriaszt, hogy mi mindent tesznek bele a kívánt szín, állag, íz elérése érdekében. Ebben a házi jégszeletben viszont semmi műanyag nincsen, és még finom is (a fotóhoz levágott szeletet megkóstoltam).
Mivel lime is van benne, így díszítésnek azt használtam és hozzá zöld hátteret.
A holnapi vendégeknek ezt kínálom desszertnek és mellé friss epret, málnát.
Hozzávalók (kb. 6 személyre):
3 dl tejszín
8 dkg nyírfacukor
2,5 dl krémes kókusztej
1db lime, héja lereszelve, leve kifacsarva
1db citrom, héja lereszelve, leve kifacsarva
A tejszínt a nyírfacukorral kemény habbá verjük, majd hozzáöntjük a kókusztejet és a lime valamint citrom lerszelt héját, kifacsart levét. Így minden összetevővel együtt is kemény állagúra dolgozzuk.
Őzgerinc vagy vekni sütésre alkalmas hosszúkás tepsit fóliával bélelünk ki, és a habot óvatosan beleöntjük. Tetejét spatulával egyengetjük simára.
Mélyhűtőbe tesszük legalább 4 óra hosszára, de még jobb, ha egy éjszakát áll, hűl.
Másnap vagy akár az azt követő napon fogyasszuk, magában vagy sütemény ill. gyümölcs mellé.
(A 8 dkg nyírfacukortól kellemesen édes lett, aki még édesebb ízekre vágyik, ezt a mennyiséget növelje.)
Jó étvágyat és köszönöm a játékot Noéminek!:-)
2012. június 14., csütörtök
Az én pomposom
Amikor először hallottam a Töki pompos nevet nevetnem kellett, fogalmam sem volt mit takar
Tegnap este pizzát készítettem, ma pedig egy tartalmasabb ebédre vágytam, mert egyesek kimenőt kaptak az esti focimeccsre (megint az írek játszanak, most a spanyolok ellen).
A hűtőben volt még egy kisebb darab csípős kolbász és lengyel tejföl. Így esett a választásom egy a pomposhoz hasonló kis pizzára. A tésztát a korábbi pizzareceptjeim szerint állítottam össze, vagyis:
Hozzávalók egy kisebb tepsihez (én kipukkadtam ettől):
22 dkg liszt (teljes kiőrlésű tönkölylisztet használtam)
csipet só
1 tk nádcukor
1 tk szárított élesztő (kb. 3 gr)
1,5 dl langyos víz
1 ek olívaolaj
tejföl
1 gerezd fokhagyma
kolbász vagy szalonna
kisebb fej lilahagyma
A langyos cukros vízben és olívaolajban megfuttatom a szárított élesztőt, összedolgozom a liszttel és egy csipet sót is teszek a tésztába. 1,5 óra alatt duplájára kelesztem, majd egy kisebb kiolajozott tepsibe helyezem.
Feltétnek vékonyan megkenem tejföllel és 1 gerezd fokhagymát is nyomok rá. Egy kisebb fej lilahagymát karikázok fel, annyi kolbászt, amennyi jólesik és kevés sajtot is reszelek rá. 20-25 perc alatt (magasabb hőfokon, kb. 180 Celisus) ropogósra sütöm.
Jó étvágyat!:-)
Labels:
fokhagyma,
kolbász,
lilahagyma,
liszt,
pizza,
sajt,
tejföl,
tönkölyliszt
2012. június 13., szerda
Zabpelyhes-fahéjas kekszek
Katikának, kedves gimis osztálytársnőmnek küldöm szeretettel a következő receptet. Kati férjével és kisfiával Kanadában él. Nagyon rég találkoztunk, de gyakran váltunk e-mailt, cserélünk tapasztalatot a gyereknevelésről például. Mint kezdő anyukák sokszor felmerül bennünk hogyan is etessük helyesen a piciket. Kati a napokban keksz receptet kért tőlem, olyan kekszre gondolt, melyet bátran adhat majdnem egy éves kisfiának. Volt már itt a blogon zabpelyhes keksz (lisztmentes), ez is egy hasonló Stahl Judit féle recept. A diót most elhagytam, helyette egy kis fahéj került bele. Nincs benne tojás és jófajta tönkölyliszttel sütöttem, de gyakorlatilag bármilyen liszttel működik. Cukor helyett nyírfacukrot használok ha tehetem. A receptben található 4 evőkanál tejet a pici fejlődésének megfelelően kiválthatjuk mandulatejre vagy kókusztejre pl. (vagy akár tápszerre/anyatejre is).
Hozzávalók:
7,5 dkg zabpehely
15 dkg teljes kiőrlésű tönkölyliszt (vagy bármilyen más liszt)
1 kávéskanál őrölt fahéj
10 dkg nyírfacukor (ezzel a mennyiséggel nekünk pont elég jó édes)
1/2 kávéskanál szódabikarbóna
1 csipet só
15 dkg vaj
1 evőkanál méz (1 éves kortól ajánlott)
4 evőkanál tej (tehéntej helyett keressünk más opciót, ha babáknak sütjük)
1. Előmelegítjük a sütőt 175 fokra (gáz 4-es fokozat), és sütőpapírt terítünk 2 db 30x40 cm-es tepsibe.
2. A tésztához egy tálban összekeverjük a zabpelyhet, a lisztet, az őrölt fahéjat, a cukrot, szódabikarbónát és sót. Ezután alacsony hőfokon megolvasztjuk a vajat 1 evőkanál mézzel. Az olvasztott vajat a lisztes tésztához keverjük és 4 evőkanál tejet öntünk hozzá. Fakanállal jól elkeverjük, szép sűrű, kissé ragacsos tésztát kapunk majd.
3. A tésztából diónyi gombócokat gyúrunk, amelyeket egymástól 5-5 cm távolságra helyezünk el a tepsiben. Kezünkkel kicsit lelapítgatjuk a gombócokat, kb. 3 cm átmérőjű nagyságúak lesznek. 12-15 perc alatt aranybarnára sütjük a kekszeket. (Nekem a tönkölyliszt miatt sötétebb barna lett).
4. A tespiből csak akkor szedjük ki a sütiket, ha már teljesen kihűltek, mert melegen könnyen megtörnek, morzsolódnak. Joghurttal, almával vagy önmagában is nagyon finom uzsonna. Nagyoknak egy csésze tea, kávé mellé kínáljuk.
A recept szerint 35-40 db jön ki, nekem 22 db lett.
Abi már letesztelte és nagyon ízlett neki!:-)
Jó étvágyat kicsik, nagyok!
Recept: Stahl Judit, Gyors édességek
Labels:
fahéj,
keksz,
méz,
nyírfacukor,
Stahl Judit,
szódabikarbóna,
tönkölyliszt,
vaj,
zabpehely
2012. június 12., kedd
Fehér csokoládés cseresznyetorta a NoSalty-n
A hónap slágere a cseresznye, szemezgessetek belőle minél többet, hiszen nagyon egészséges és ha sütni támadna kedvetek, próbáljátok ki a fehér csokoládés cseresznyetortát!
A receptem a NoSalty gasztroblogger rovatában jelent meg, ajánlom szeretettel!
Tovább a receptre: katt ide.
Tovább a receptre: katt ide.
Labels:
cseresznye,
édesség,
fehércsoki,
NoSalty,
torta,
vendégségben
2012. június 11., hétfő
Túrós csusza
Gyönyörű nyári napra ébredtünk, esőt ígértek ugyan és kisebb-nagyobb viharokat, de szerencsére ma sem jött be az időjóslás! A nap nagy részét a szabadban töltöttük. Igen érdekes, hogy a játszótéri anyukákat, játszótéri apukák váltották fel a foci EB idejére...színes mezekben pesztrálják a gyerekeket és gondolatban a délutáni, esti meccsekre készülnek.
Csak ebédre jöttünk haza, így egy nagyon gyors túrós csuszát készítettem, amit Abi majdnem az arcomba köpött. :-) Látszik, hogy ír génekből is kijutott neki...
Korábban már írtam róla, hogy Írországban a túrót nem igazán ismerik, illetve ami helyette létezik a cottage cheese néven futó változat állagban és ízben is elüt a magyartól. Nem lehet vele ugyanúgy sütni főzni, jóval hígabb, vizesebb. A magyarhoz hasonló túró leginkább lengyel boltok polcain lelhető fel.
Tudtad, hogy...?
A csak magyarlakta vidékeken ismert rögös túró világkülönlegességnek számít.
Egy főre jutó fogyasztása Magyarországon évi négy kiló; a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács adatai szerint több mint negyedmilliárd liter tejet dolgoznak fel túrónak évente.
A lágy aludttejrögökből álló fehér színű, savanykás ízű tejterméket tehén-, vagy juhtejből készítik. A tartósított túró a táplálkozás fontos fehérjetartaléka, élettani jelentősége különösen a hosszabb böjti időszakokban volt kiemelkedő.
A túró a parasztháztartásban oltóanyag nélkül készült aludttejből. Tűzön melegítve lassan kicsapatták az alvadékot, majd az egészet vászonruhába vagy gézkendőbe öntötték, és felakasztották, hogy kicsepegjen a savó. Tartósítás céljából sóval (esetleg paprikával, köménymaggal, füstölt túróval, pálinkával) gyúrták össze, cserépfazékba gyömöszölték, lezárták, majd csípős izűvé érlelték.
Az is előfordult, hogy sóval (esetleg más fűszerekkel is) összegyúrt túrót apró pogácsákká formálva szikkasztották, szárították, így hónapokig eltarthatóvá vált.
Dunántúlon gyakran füstölt túrót is készítettek. Az Észak-Tiszántúlon a 19. század végéig egyszerű szárítással tartósítottak. Az úgynevezett morzsolt túrót felhasználás előtt vízbe vagy tejbe áztatták.
Az oltott túrót sajt módjára, friss állapotban beoltott tejből készítették. Az édes alvadékból kiemelt sajtanyagot kevésbé savótlanították: csak kicsepegtették, nem formálták sajttestekké. Ezt a tejterméket a népnyelvben oltott túrónak, zsíros túrónak vagy egyszerúen túrónak nevezik.
A Magyar Konyha júniusi száma
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)