We do Kinara, Jamie does Greece

Szombaton házassági évfordulót (2.!!!) ünnepelendő kedvenc pakisztáni éttermünk, Kinara felé vettük az irányt. Bátran mondhatom, hogy a Kinara azon (mostmár sajnos egyre kevesebb) éttermek közé tartozik, amiben még egyszer sem csalódtunk. 10-es skálán 10 pontot adnék neki, nem csupán az ízletes ételek, finom borok (és mostmár a Cosmopolitan koktéljuk miatt is), hanem az egész atmoszféra (tisztaság, fehér damasztabrosz, szalvéta, lágy halk háttérzene), mindig udvarias, közvetlen kiszolgálás folytán. Az étterem Dublin északi, Clontarf nevű kerületében, közvetlenül a tengerpart mellett található. Tömegközlekedés szempontjából nem túl frekventált, a Kinara is egymagában árválkodik a clontarfi fő út szélén, de pont ez a rejtettsége ad még egy plusz különleges hangulatot az ott töltött órákhoz. Az indiai és pakisztáni konyhát is itt, Dublinban kedveltem meg, nem is hiszem, hogy Magyarországon kipróbáltam volna korábban. A Kinara ételválasztéka igen széles skálán mozog, sok fajta friss halétel kínálkozik, akár előételként, akár főételként.A vegetáriánusok is kedvükre válogathatnak, és az étlapon külön feltüntetik a gyomrot (és pénztárcát) kevésbé megterhelő ,lightosabb' opciókat. Nem bocsátkozom részletes leírásba, mert én mindig szinte ugyanazt rendelem: Tali Wali Machali-t előételnek vagyis fokhagymában, gyömbérben, korianderben és citromlében marinált rántott tintahal karikákat mangós szósszal. Főételnek pedig Beef Lobia-t: gyömbéres-fokhagymás szűzpecsenyét (a legomlósabb, legpuhább marhahús, amit valaha ettem), hagymával, paradicsommal, francia zöldbabbal főzve, krémes szószban, pilau rizzsel és mandulás-mazsolás édes Nan kenyérrel. Akkor sem unnám meg ezeket, ha minden héten fogyasztanám, de mivel a Kinarába csak különleges alkalmakkor megyünk, így ezen alkalmak mindig a gasztronómiai mennybemenetellel érnek fel. Vasárnap aztán vissza a valóságba, és a Kinarában felszedett extra kilók miatti sopánkodás folytán Jamie Oliver görög salátáját készítettem el, és akkor még a 6 órás híradót sem néztem meg, amiben a spanyol uborkát tüntetik fel az e-coli bacilus hordozójaként. Jaj nekem, jaj nekünk, de azért a görög sali finom lett!;)

Hozzávalók:
1 nagyon nagy paradicsom (pl. Bull tomato)
1 közepes paradicsom
200 gramm baby paradicsom
1 zöld húsú kaliforniai paprika
1 kígyóuborka
1 lilahagyma
csomag friss kapor
1 evőkanál vörösborecet
kb. 3 evőkanál (görög) olivaolaj
olivabogyó
kb. 200 gramm fetasajt
szárított oreganó
mentalevél a díszítéshez (opció)

A nagy paradicsomot karikázom, a közepeset gerezdekre vágom, a baby méretűeket pedig felezem. A kígyóuborka felét karikázom, felét kockázom, a kaliforniai paprikát is felaprítom, a vékonyra szelt lilahagymát megáztatom a vörösborecetben. A paradicsomot, uborkát, kaliforniai paprikát kb. 3 evőkanál olivaolajjal összekeverem, belemorzsolgatom a kaporleveleket is, majd a vörösborecetben megáztatott lilahagymát is hozzáadom. Olivabogyóval (Jamie feketét ajánl, nekem spanyol Manzilla bogyóim voltak itthon), morzsolt fetasajttal, szárított oreganóval és mentalevéllel tálalom (a mentáért lusta voltam kimenni a kertbe, szóval opcióként marad meg). Szép színes, nyárias, frissítő és remélem fogyasztó is! Jó étvágyat hozzá!:-)