2012. február 2., csütörtök

Parmezánkéregben sült lepényhal

Not too many fish in the sea...
A halas kérdés



Egészséges és változatos táplálkozást szem előtt tartva igyekszem hetente legalább egyszer halat főzni. Az esetek túlnyomó részében lazacra esik a választásom, mert szeretjük, megszoktuk, könnyű vele bánni és sok variációt lehet belőle varázsolni. Elrontani még nem tudtam egy lazacos vacsorát. Sózni nem igen szoktam a halat, inkább citrommal meg egyéb fűszerekkel variálok, és mivel főzési/sütési ideje is igen rövid, így még inkább ideális a fáradt hétköznapokon (hétvégéken).

Nyugodt szívvel azonban manapság már halat sem lehet enni. Ott bújkál az emberben a gondolat, hogy OK, hogy egészséges, de mégis hogyan fogták ki, tartalmaz-e veszélyes ólmot, metil-higanyt meg egyéb káros vegyszereket és talán a tányéromon levő az utolsó egyedek egyike...

A tudatos halfogyasztásra hívja fel a figyelmünket jó pár egyesület, internetes oldal is. Írországban pl. nagy segítség lehet az MSC (Marine Stewardship Council) weboldala, melyen alaposan részletezik a fenntartható halászat keretében kifogott halfajokat, melyek csomagolásán MSC kék halas logó is díszeleg.


Hasonló szemléletben és céllal készült a Good Fish Guide (Marine Conservation Society-Tengervédelmi Társaság) oldala. Itt szintén a fogyasztókat segítő információkkal találkozhatunk. Az egyes halfajokat 1-5-ig osztályozva tudhatjuk meg az adott halra vonatkozó, fenntartható halászat információját. 1-es számmal jelölik azokat a halakat, melyeket a legbarátibb módszerekkel halásznak, figyelemmel arra is, hogy éppen kihalás veszélye fenyegti-e. Az 5-ös az ,inkább ne vegyük, ne együk' kategóriát jelenti.

Magyarországon ugyan a tengeri hal fogyasztásának nincs akkora hagyománya mint mondjuk Nyugat-Európa más országaiban (Olaszország, Németország vagy akár itt nálunk a zöld szigeten stb.), de ennek ellenére és pont ezért fontos lenne sokkal alaposabban tájékoztatni a fogyasztókat. Szerintem nem is nagy probléma, hogy a magyar lakosság kevésbé fogékony a tengeri halak iránt, hiszen messze van a tenger, nehéz igazán jót és frisset beszerezni. Annyi remek hazai vizekben élő hal úszkál, elég lenne azokból főzöcskézni akár heti szinten is.

Nem is szaporítom tovább a szót. Ezzel a rövidke bevezetővel csak arra akartam utalni, hogy ne együnk, éljünk esztelenül, mert előbb vagy utóbb (de inkább előbb) unokáink már nem hogy tengeri halat nem fognak tudni enni, de ki tudja milyen további nélkülözésnek lesznek kitéve.

Most akkor jöjjön egy nagyon egyszerű halas recept. A közeli Teszkóban ez az előre csomagolt lepényhal (Plaice) volt egyedül bekategorizálva (reasonably sourced), és bár ez sem túlságosan kielégítő, de éhes voltam, megvettem, megsütöttem és így a lepényhal is kipipálva.

Hozzávalók 2 személyre

Kb. 30 dkg lepényhal (megtisztítva, kiszálkázva stb.)
3-4 evőkanál friss pesto
3 evőkanál friss zsemlemorzsa (kihagyható)
nagyszemű tengeri só
reszelt parmezán sajt
1 darab friss citrom

quinoa
vega-mix fűszerkeverék
vaj


A halat megmosom, friss citrom levével csepegtetem meg és hőálló tálkába helyezem. Elkészítem a kérget hozzá: egy kis tálkában összekeverek 3-4 tisztességes evőkanál pesto szószt 3 evőkanál friss zsemlemorzsával, kevés tengeri sóval. Ezt a szószt a halakra porciózom , majd reszelt parmezánnal szórom meg. Előmelegített sütőben 180 fokon sütöm kb. 20 percig.

Közben a köretnek szánt a quinoa-t is elkészítem. Előre nem szükséges beáztatni, viszont jó alaposan mossuk meg, folyó vízben akár többször is öblitsük, szűrjük át, mert kesernyés íz maradhat vissza. Általában 1 rész quinoa-2 rész víz a főzési arány, de ellenőrizzük a csomagolást is. Én a vízhez tettem 2 teáskanál vega-mix fűszerkeveréket is, majd mikor 20 perc után megfőtt, kevés vajat is tettem rá és fedő alatt hagytam rajta megolvadni. Őszíntén szólva még így sem lett túl sok íze. Nekem talán a kuszkuszhoz hasonlít állagában is, ízében is, de talán még annál is semlegesebb.

Alacsony zsír és kalóriatartalmú vacsora, a köret pedig ugyan nem sokat dobott rajta, de egy újabb egészséges opció a burgonya és egyéb ganonák helyett, mellett.

Tudtad, hogy...?

A quinoa az inkák szent gabonája, melyet ,,Magok Anyjának'' is neveznek és közel 5000 éve termesztik Peruban. Nem is gabona ez, hanem álgabona, egyfajta gabonapótló (a paraj és cékla családjába tartozik, levele is a parjéhoz hasonlít).
Rengeteg ásványi anyagot és tápanyagot tartalmaz. B- vitaminok közül:B1, B2, B3, C-, E-vitamint és ß –karotint is tartalmaz (utóbbi három jelentősen hozzájárul a káros szabad gyökök hatástalanításához, a daganatmegelőző étrendnek is hasznos összetevője lehet).


(Fotó:Wiki)


Az ásványi anyagok közül különösen gazdag magnéziumban, kalciumban, vasban, káliumban, illetve foszforban és cinket is tartalmaz. Ezzel a magas ásványi anyag tartalmával jó pár gabonafélét túlszárnyal (búza, árpa, zab, rizs). A csontritkulás megelőzésében, a már kialakult betegség kezelésében is szerepe lehet fent említett magas ásványi anyag tartalmának köszönhetően.
Ezen kívül az aminosav összetétele is igen kedvező. Több proteint tartalmaz, mint bármely más gabonaféle. Gazdag lizinben. Minden fontos aminosavat tartalmaz, többek között az összes esszenciális aminosavat, így fogyasztásával komplett fehérjéhez jutunk (amihez egyébként csak ételtársításokkal jutnánk), ami azért fontos, mert a fehérjét a szervezet önállóan nem tudja előállítani, tehát a napi táplálékkal kell bevinnünk.

Nem utolsó sorban érdemes megemlíteni, hogy gluténmentes, ezért lisztérzékenyek is fogyaszthatják, illetve kisbabák hozzátáplálásánal is bevethetjük.


Forrás:internet, Antalvali.com

A válogatós egy éves zöldséggel megette, így ma húsmentes de fehérjedús ebédet kapott. Talán van remény...:-)

További halas magyar oldalak, blogok:
Hal-adás: http://halaszat.blog.hu/
Ocean Cowboy

Fenntartható fogyasztásról:
http://www.dolceta.eu/magyarorszag/
http://tudatosvasarlo.hu/

Tonhalkonzerv termékteszt:
http://tudatosvasarlo.hu/cikk/termekteszt-tonhalkonzervek

2 megjegyzés:

Planet Susannia írta...

Nagyon jó, hogy szóbahoztad a halkérdést. Vannak cégek, akik a házi márkájuknak kitalálnak különféle, vásárlókat könnyen félrevezető fantázadús bio, zöld meg környezettudatos halgazdálkodásra asszociáló logókat, amik alatt nem ritkán védett halakat vagy merítőhálós halászatból származóakat (ahol a méreten aluli, az akció közben elpusztult "eseléket" csak visszadobják a vízbe)forgalmaznak. A Marine Stewardship az egyetlen megbízható szervezet ezügyben. Amin az ő logójuk látható, az valóban nyugodt szívvel és tiszta lelkiismerettel fogyasztható.

Erika írta...

Így van, és sajnos ilyen logót alig vagy egyáltalán nem látni, pl. nálunk a Tescoban...