Az angol cherry, a francia cerise, a spanyol cereza, a dél-olasz cerasa (sztenderd olaszban: ciliegia) mind az ókori görög κέρασος, „cseresznye” szóból ered, amit a Cerasusszal azonosítottak. Először a római időkben exportálták Európába a gyümölcsöt. A vadcseresznye (Prunus avium) volt az alapfaj, amiből a legtöbb termesztett cseresznyefajtát kitenyésztették.
Ízletes termése mellett a cseresznyefa szemet gyönyörködtető virágairól is ismert; gyakran kifejezetten a tavaszi virágzásukkor nyújtott látvány miatt ültetik őket, különösen az ázsiai fajokra jellemző a díszes virágzat. A japán szakura (桜), azaz cseresznyevirág nemzeti szimbólum, amit az évente tartott hanami (virágnézés) fesztiválokon ünnepelnek.
Csaknem ezer fajtája közül -, melyek nagyjából érési sorrendben a Münchebergi korai, Májusi korai, Pomázi hosszúszárú, Biggareau Burlat, Valerij Cskalov, Jaboulay, Szomolyai fekete, Margit cseresznye, János cseresznye, Sunburst, Solymári gömbölyű, Linda, Germersdorfi óriás, Van, Stella, a már későinek számító Hedelfingeni óriás, a Kavics cseresznye, a Katalin stb., - alig egyet-kettőt ismerünk névről.
Miért együk?
78-82%-a víz. 100 grammjának, egy marék cseresznyének az energiatartalma 65-70 kcal, mintegy 264-295 kJ. Alig van benne zsír (0,3 g) és fehérje, viszont 13 grammnyi szénhidrát, 1,3 g növényi rost van benne. Természetesen gyümölcscukor tartalma attól is függ, mennyire érett cseresznyével van dolgunk. Kifejezetten sok A-vitamin, valamint B1-, B2-, B6-vitamin van benne, továbbá fólsav, pantoténsav, niacin, biotin és riboflavin. Jelentős, 10-15 mg-os C-vitamintartalma.
Az ásványi anyagok és nyomelemek közül foszfor, kalcium és nátrium, kobalt tartalma említendő, viszonylag sok, 190-220 mg káliumot, valamint vasat rejt.
Összetétele miatt kedvezően hat a fogak és csontok fejlődésére, egészségére, ideális csemege a fejlődő, csontosodó gyermekszervezetnek. Termését gyógynövényként is számon tartják. Szárából, tisztító, vízhajtó, méregtelenítő hatású teát készítenek. Még a pattanások elmulasztását is megfigyelték.
Hasonló élettani hatást lehet megfigyelni magának a gyümölcsnek az elfogyasztása nyomán is, télire azonban csak a száraz szár marad. Színes karotinoidjai (béta-karotin, lutein és zeaxantin), antociánjai és flavonoidjai gyulladásgátló, fájdalomcsillapító hatásúak, ennélfogva hörgőpanaszokra, náthás bajok ellen is hat. Napi negyed kiló cseresznye fogyasztása már kimutathatóan csökkenti a vér húgysav-szintjét, és az ízületi betegségek megelőzésében, karbantartásában tulajdonítanak neki jelentőséget. A kumarinszármazékok jellegzetes ízének meghatározói.
Forrás:Wiki és Házipatika.com
8 megjegyzés:
Tegnap nem tudtuk megállni, és vettünk egy kicsit a zöldségesnél:) Imádjuk :)
Csupa jó dolgokat írtál róla! Szeretem nagyon és most is megtudnám enni és tessék csak a monitoron látok cseresznyét.Annyira guszta, kínzás ha sokáig nézem!
Szeretem nagyon!
Mikor lesz már nálunk is?:))
Jó hogy így összeszedted és ennyi mindent megtudtunk a cseriről, imádom különben is:-))))
Nagyon jó dolgokat írtál érdemes tudni :) Nálunk van egy nagyon korai fajta, a hétvégén egy rekesznyit szedtem le róla :)
Köszi lányok. Most már nem kell sokat várni szezonjára és talán az ára is kedvezőbb lesz hamarosan:)(Kivéve persze Dublinban:)
Jaj, ne! Nekem annnnnnyira hiányzik az otthoni cseresznye! Nekünk is van többféle fánk, májusi is, meg olyan nagy roppanós is, de sajnos mindegyikröl lecsúszom, mert csak augusztusban megyünk haza. Akkor legalább lesz dinnye és kukorica kárpótlásul :)
Megjegyzés küldése