Eddig bírtuk a dublini hideg időt. Optimizmusunk megkopott, napot és meleget szeretnénk! Pakolunk és már itt sem vagyunk. Néha azért kukkantsatok be, ahogy magamat ismerem biztosan jövök valami aktuális ,hazai' érdekességgel!
Üdv:
Erika and Co.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: esemény. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: esemény. Összes bejegyzés megjelenítése
2012. május 18., péntek
:-)
Eddig bírtuk a dublini hideg időt. Optimizmusunk megkopott, napot és meleget szeretnénk! Pakolunk és már itt sem vagyunk. Néha azért kukkantsatok be, ahogy magamat ismerem biztosan jövök valami aktuális ,hazai' érdekességgel!
Üdv:
Erika and Co.
2012. május 6., vasárnap
Anyák napjára szeretettel!
„Anyámnak nem gyújtottam gyertyát. A fényt nem lehet megvilágítani”
Szabó Magda
Nálunk ugyan hetekkel ezelőtt volt az ír anyák napja, de az igazi mégis ma van. Sok-sok évvel ezelőtt öcsémmel a kertünkből vágtuk le a nyíló orgonát és szedtünk harangvirágot, azt adtuk anyukánknak.
Most ezekkel a virtuális tulipánokkal szeretném köszönteni Anyukámat és Nagymamámat.
Köszönjük a sok-sok önzetlenséget és segítséget amit az utóbbi időben is kaptunk Tőletek!
Abi baba is sok-sok puszit küld innen a távolból!:-)
Éljenek az anyukák és a nagymamák!
„A lámpa nem látja önmaga fényét. A méz nem érzi önmaga édességét”
Weöres Sándor
Szabó Magda
Nálunk ugyan hetekkel ezelőtt volt az ír anyák napja, de az igazi mégis ma van. Sok-sok évvel ezelőtt öcsémmel a kertünkből vágtuk le a nyíló orgonát és szedtünk harangvirágot, azt adtuk anyukánknak.
Most ezekkel a virtuális tulipánokkal szeretném köszönteni Anyukámat és Nagymamámat.
Köszönjük a sok-sok önzetlenséget és segítséget amit az utóbbi időben is kaptunk Tőletek!
Abi baba is sok-sok puszit küld innen a távolból!:-)
Éljenek az anyukák és a nagymamák!
„A lámpa nem látja önmaga fényét. A méz nem érzi önmaga édességét”
Weöres Sándor
2012. április 23., hétfő
Te olvasol?
Mostanában előtérbe helyezem az angol nyelvű irodalmat és kiélvezem, hogy fordítás nélkül, eredetiben tudom olvasni ezeket a műveket. Az olvasás iránti szeretet már egészen kisgyerek koromban kialakult. Emlékszem, a teraszon üldögélve egy délután alatt olvastam el a ,Balettcipőben Tokióig' című gyerekkönyvet. Utána nem volt megállás. Testvéremet is én tanítottam meg a betűk világára, amikor iskolás korba lépett nagy gondban volt, mert az órákon már unatkozott.:-)
Hogy a génekben van-e, vagy csak szülői minta nem tudom, de örömmel tölt el, hogy Abi is szereti a képeskönyveket. A sok játék közül ő elsőnek mindig a könyvek felé veszi útját és bár még csak 15 hónapos de már saját kis olvasósarka van. Nem erőltetünk mi semmit, az ő döntése, hogy ,,olvas'', és ehhez igyekszem neki megadni a lehető legszélesebb palettát.
Magyar és angol képeskönyvek egyforma arányban hevernek a babapolcon.
Április 23. szimbolikus nap az irodalom történetében. 1616-ban ezen a napon halt meg a világirodalom két óriása, Cervantes és Shakespeare. Ugyanezen a napon több jelentős irodalmi személyiség születésnapját is ünneplik a világ olvasói, többek között Maurice Druon, a nálunk is kedvelt Elátkozott királyok írója, vagy Vladimir Nabokov, a Lolita szerzője.
A Világnapról:
Az UNESCO így ezt a napot választotta, hogy tiszteletet adjon a könyveknek és a szerzőknek, ugyanakkor arra ösztönözzön mindenki, főként a fiatalabb nemzedékeket, hogy felfedezzék az olvasás örömét.
Az ötlet eredetileg Katalóniából származik, ahol április 23-án, Szent György napján szokás, hogy minden eladott könyv mellé egy szál virágot adnak ajándékba. Az elmúlt években egyre bővült azon országok sora, ahol megülik a könyv ezen ünnepét. Spanyolország mellett nagyszabású programokat tartanak Németországban, az USA-ban és Nagy-Britanniába, de bekapcsolódott a programba Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Olaszország, Marokkó, Pakisztán, Mauritius, Omán, Haiti, az Egyesült Arab Emirátusok, Hongkong, Kanada, India, Indonézia, Ecuador, Belgium, Luxemburg, Szlovénia, Macedónia és Brazília is.
2001. óta minden évben kiválasztják a világ Könyvfővárosát is, egy várost, amely egyik világnaptól a következőig, tehát április 23-tól a következő év április 22-ig viselheti ezt a címet. Az első, talán nem meglepő módon Madrid volt, idén az argentínai Buenos Airestől Jereván, az örmény főváros veszi át a stafétabotot, majd egy év múlva Bangkoknak adja tovább.
Forrás: Színház.hu
Te mit olvasol?
2012. március 22., csütörtök
Víz Te drága!
,,The World is thirsty because we are hungry.''
Tudtátok, hogy ma van a víz világnapja?
A VÍZ VILÁGNAPJÁnak megünneplését az 1992. évi Rio de Janeiro-i környezetvédelmi konferencián kezdeményezték. Ennek hatására az ENSZ március 22-ét nyilvánította e nappá, felhíva a kormányok, szervezetek és magánszemélyek figyelmét a víz fontos szerepére életünkben. Cél, hogy óvjuk, védjük környezetünket, s ezen belül a Föld vízkészletét.
Ma (Magyar)országszerte víz világnapi programok zajlanak. Még nem késő ellátogatni a Fővárosi Állatkertbe sem, ahol egész hétvégén rengeteg program várja a családokat: pl. víz-íz teszt, vízlábnyom, fess a vízzel, vízilabor, víz-IQ , kézműves kuckó, ügyességi és logikai játékok , hajómalom, vízemelő, aquaeductus, óriás puzzle stb.
További infók, programok itt
Már általános iskolában megtanulhattuk, hogy a Föld felszínének 70%-a víz, tengerek, óceánok stb. Azonban az összes vízkészlet csupán 2%-a édesvíz (sarki jégtakarók, gleccserek, felszín alatti vízek, folyóvíz, édesvízi tavak, talajvíz formájában stb).
A Földbolygónak 7 billió embert kell táplálnia és ez a szám egyre csak gyarapszik (2050-re plusz 2 billióval nő). Egy felnőtt ember folyadék (víz) igénye napi 2 és 4 liter között mozog. Ide értendő az a víz is, melyet a táplálékkal viszünk be szervezetünkbe (zöldségek, gyümölcsök, húsok stb). 1 kg marhahús előállításához közel 15.000 liter vízre van szükség, ugyanez mondjuk 1kg búza esetén 1500 liter!
Ugyan a napi 8 pohár víz elve már megdőlni látszik de tény, hogy sokat segíthetünk ha nem csak saját de Földbolygónk igényét is szem előtt tartjuk. Kevesebb hús fogyasztása ugyanakkor egészséges, kiegyensúlyozott étrend tartása; korlátozni a felesleges ételmaradékot: mindig annyit együnk és vegyünk amit még elfogyasztunk (ne éhesen menjünk vásárolni!); a hűtőnkben felgyülemlett felesleget ésszerűen további ételekben felhasználni, szomszédnak felajánlani; fogmosáskor ne folyassuk a csapot; mosogatáskor nem órákig folyatni a vizet stb. csak pár a sok ötlet közül.
A karbonlábnyomhoz hasonlóan mindenkinek van saját vízlábnyoma is. Ez egy bonyolúlt és összetett kategória, ide tartozik minden közvetett és közvetlen vízfogyasztásunk, vagy akár egy ország esetében az a víz is amit másik ország használ miattunk, tehát pl. olyan árucikkek előállítására, amelyeket a mi országunk importál.
Fotó:art21.org
Miközben ezt a bejegyzést írom szkeptikus gondolatok járnak át, előttem hever Jared Diamond Összeomlás c. könyve, melyben arról ír, hogy egyes ősi és jelenkori társadalamak hogyan élték fel készleteiket, hogyan pusztítottak el maguk körül mindent nem tanulva sem a saját sem szomszédaik hibájából és tüntek el a föld színéről (Húsvét-szigetek lakói, maják, vikingek, ruandai katasztrófa). Részemről egyértelmű, hogy MI is ebbe az irányba tartunk. Emberek élik úgy életüket, hogy nem látják a fától az erdőt (vagyis lassan már semmit, mert fából sem sok maradt).
Fotó:cosmeticdesign.com
Emberek millióinak más sem fontosabb mint, hogy saját, egyéni igényüket, kényelmüket helyezzék előtérbe. Nem számít, hogy a másik mellettünk éhen/szomjan hal mi azért megvesszük az x. autónkat, a nagyobb plazma TV-t és miért ne vállaljunk egy 3. gyereket is hisz az olyan ,trendi'?
„Ó, hát miért is kellene aggódnunk a környezeti problémáink miatt, hiszen az ember a múltban is mindig megoldotta valahogy minden ilyen gondját. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy ma már csaknem hétmilliárdan vagyunk, többen mint valaha."
Amíg nagyon sokan ilyen szemléletben élnek/gondolkodnak, addig sajnos nem várhatunk tartós javulást.
De hiszen ez itt egy gasztroblog lenne, a borús gondolatoknak másik fórumon a helye, és valószínű, hogy e bejegyzés felett is csak elsiklik az emberek tekintete. Én azért mégis büszkén vállalom, hogy nincs autóm, gyalog megyek ahová tudok (ma pl. Abival bő 2 órát sétáltunk délelőtt, vagyis én, ő pedig aludt a babakocsiban:-), pont annyi elemózsiát vettem amennyit ma este meg is eszünk. Tudom, hogy ha marad is az majd holnap elfogy ebédre. Nem vettem meg a 20. felesleges műanyag játékot sem, pedig milyen jó kis figurák voltak benne! Elzártam a csapot fogmosásnál pedig még fizetni sem kell itt a hideg csapvízért...
Mindenkinek kellemes ébredezést kívánok!
Erika
Fotó: unstash.com
Tudtátok, hogy ma van a víz világnapja?
A VÍZ VILÁGNAPJÁnak megünneplését az 1992. évi Rio de Janeiro-i környezetvédelmi konferencián kezdeményezték. Ennek hatására az ENSZ március 22-ét nyilvánította e nappá, felhíva a kormányok, szervezetek és magánszemélyek figyelmét a víz fontos szerepére életünkben. Cél, hogy óvjuk, védjük környezetünket, s ezen belül a Föld vízkészletét.
Ma (Magyar)országszerte víz világnapi programok zajlanak. Még nem késő ellátogatni a Fővárosi Állatkertbe sem, ahol egész hétvégén rengeteg program várja a családokat: pl. víz-íz teszt, vízlábnyom, fess a vízzel, vízilabor, víz-IQ , kézműves kuckó, ügyességi és logikai játékok , hajómalom, vízemelő, aquaeductus, óriás puzzle stb.
További infók, programok itt
Már általános iskolában megtanulhattuk, hogy a Föld felszínének 70%-a víz, tengerek, óceánok stb. Azonban az összes vízkészlet csupán 2%-a édesvíz (sarki jégtakarók, gleccserek, felszín alatti vízek, folyóvíz, édesvízi tavak, talajvíz formájában stb).
A Földbolygónak 7 billió embert kell táplálnia és ez a szám egyre csak gyarapszik (2050-re plusz 2 billióval nő). Egy felnőtt ember folyadék (víz) igénye napi 2 és 4 liter között mozog. Ide értendő az a víz is, melyet a táplálékkal viszünk be szervezetünkbe (zöldségek, gyümölcsök, húsok stb). 1 kg marhahús előállításához közel 15.000 liter vízre van szükség, ugyanez mondjuk 1kg búza esetén 1500 liter!
Ugyan a napi 8 pohár víz elve már megdőlni látszik de tény, hogy sokat segíthetünk ha nem csak saját de Földbolygónk igényét is szem előtt tartjuk. Kevesebb hús fogyasztása ugyanakkor egészséges, kiegyensúlyozott étrend tartása; korlátozni a felesleges ételmaradékot: mindig annyit együnk és vegyünk amit még elfogyasztunk (ne éhesen menjünk vásárolni!); a hűtőnkben felgyülemlett felesleget ésszerűen további ételekben felhasználni, szomszédnak felajánlani; fogmosáskor ne folyassuk a csapot; mosogatáskor nem órákig folyatni a vizet stb. csak pár a sok ötlet közül.
A karbonlábnyomhoz hasonlóan mindenkinek van saját vízlábnyoma is. Ez egy bonyolúlt és összetett kategória, ide tartozik minden közvetett és közvetlen vízfogyasztásunk, vagy akár egy ország esetében az a víz is amit másik ország használ miattunk, tehát pl. olyan árucikkek előállítására, amelyeket a mi országunk importál.
Fotó:art21.org
Miközben ezt a bejegyzést írom szkeptikus gondolatok járnak át, előttem hever Jared Diamond Összeomlás c. könyve, melyben arról ír, hogy egyes ősi és jelenkori társadalamak hogyan élték fel készleteiket, hogyan pusztítottak el maguk körül mindent nem tanulva sem a saját sem szomszédaik hibájából és tüntek el a föld színéről (Húsvét-szigetek lakói, maják, vikingek, ruandai katasztrófa). Részemről egyértelmű, hogy MI is ebbe az irányba tartunk. Emberek élik úgy életüket, hogy nem látják a fától az erdőt (vagyis lassan már semmit, mert fából sem sok maradt).
Fotó:cosmeticdesign.com
Emberek millióinak más sem fontosabb mint, hogy saját, egyéni igényüket, kényelmüket helyezzék előtérbe. Nem számít, hogy a másik mellettünk éhen/szomjan hal mi azért megvesszük az x. autónkat, a nagyobb plazma TV-t és miért ne vállaljunk egy 3. gyereket is hisz az olyan ,trendi'?
„Ó, hát miért is kellene aggódnunk a környezeti problémáink miatt, hiszen az ember a múltban is mindig megoldotta valahogy minden ilyen gondját. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy ma már csaknem hétmilliárdan vagyunk, többen mint valaha."
Amíg nagyon sokan ilyen szemléletben élnek/gondolkodnak, addig sajnos nem várhatunk tartós javulást.
De hiszen ez itt egy gasztroblog lenne, a borús gondolatoknak másik fórumon a helye, és valószínű, hogy e bejegyzés felett is csak elsiklik az emberek tekintete. Én azért mégis büszkén vállalom, hogy nincs autóm, gyalog megyek ahová tudok (ma pl. Abival bő 2 órát sétáltunk délelőtt, vagyis én, ő pedig aludt a babakocsiban:-), pont annyi elemózsiát vettem amennyit ma este meg is eszünk. Tudom, hogy ha marad is az majd holnap elfogy ebédre. Nem vettem meg a 20. felesleges műanyag játékot sem, pedig milyen jó kis figurák voltak benne! Elzártam a csapot fogmosásnál pedig még fizetni sem kell itt a hideg csapvízért...
Mindenkinek kellemes ébredezést kívánok!
Erika
Fotó: unstash.com
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)