Majdnem pizza: focaccia

Amikor tegnap Trollanyu blogján elolvastam a focaccia receptet, tudtam hogy nekem is minél hamarabb meg kell sütnőm. Pizzát már ezerszer készítettem, a focaccia is nagyon hasonló recept alapján készül. Akkor mégis miben más? Kenyérféléhez hasonlítanám, melyet nem csak magában, hanem természetesen bármilyen feltéttel ehetünk, vagy akár egy omlett, leves kísérője is lehet. Sokkal levegősebb, szivacsosabb, kissé vastagabb is a tésztája, kevésbé szárad ki mint a pizza. Persze minden az elkészítés módjától és a szakácstól függ.

Tudom, tudom, nagyon meleg van és valószínű nem ez lesz a hét toplistás receptje, amit akár el is készít köztetek valaki, de jó észben tartani! Vendégvárónak is kitűnő, sör mellé kínálni pl. focimeccs közben. Mivel kevésbé szárad ki (bár frissen a legfinomabb), pár csepp olívaolajjal újra meglocsolhatjuk, sütőben felmelegítjük és vacsorára is tökéletes!

Hozzávalók egy nagyobb tepsihez (kb. 4 főre):

25 dkg finomliszt
25 dkg teljes kiőrlésű tönkölyliszt (bármilyen lisztet használhatunk, én most fele-fele arányban sütöttem)
3 dl langyos víz
2,5 dkg friss élesztő (vagy egy csomag száraz élesztő)
1 tk só
1 tk cukor
2 ek olívaolaj

extra olívaolaj a tészta lekenésére

Feltétnek: bármi amit megkívánunk. Én szárított kakukkfüvet, szárított napérlelte paradicsomot tettem az egyik felére, a másik felét üresen hagytam és nagyszemű tengeri sóval és reszelt parmezánnal szórtam meg.

Ugyanúgy készítjük el, és gyúrjuk, dagasztjuk össze a tésztát mint a pizzánál. Ha van kenyérsütőnk, abban még egyszerűbb dagasztani, keleszteni.
Amikor a tészta megkelt (másfél óra után), lisztezett felületen átgyúrjuk, kilapítgatjuk. A tepsit vékonyan kikenjük olívaolajjal és a tésztát beleillesztgetjük (sodrófát vehetünk elő, ha nem megy kézzel, nagyjából 1-1,5 cm vastagra nyújtsuk ki.)
Ujjunkkal mélyedéseket nyomkodunk bele, majd a tetejét is megkenjük olívaolajjal, és a kívánt feltétekkel megszórjuk.
Előmelegített sütőben 180 Celsius-fokon sül ropogósra kb. 20 percig.

Tudtad, hogy...?

Már az ókori rómaiak is készítettek focaccia-t, melyet panus focacius-nak neveztek. A panus a kenyérre utal, a focacius, pedig a latin focus szóból (fókusz) ered, amely itt a ház központi helyére a tűzhelyre (kemencére) utal.

Manapság a focaccia a ligúr konyha egyik jellemző étele, mindegyik városkának megvan a jellegzetes készítési módja és kedvenc feltét is (pl. focaccia alla genovese-genovai változat, Camogli focaccia, Recco városának sajtos változata stb.)

Egy falat tavasz?

A Met Éireann (ír meteorológiai szolgálat) jelenti: az elkövetkező 48 órában heves esőzések várhatóak, hűvös és szeles, időnként viharos északkeleti széllel. Nappali maximum hőmérséklet: 8-10 Celsius. Hőérzet: sokkal kevesebb. A heves esőzések hatására helyenként megnő az áradásveszély.

Na ezek azok a napok amikor azt kívánom, hogy annak idején bárcsak picit tovább pörgettem volna a földgömböt és máshol állt volna meg az ujjam.

Különösen nehéz az ilyen időben, mert az ember egész nap bezárva érzi magát. Kimenni ugyan lehet, de nem érdemes, főleg hogy a szél miatt vízszintesen esik az eső, és percek alatt csuromvizes lesz az ember. Hát ha még a babakocsi és a benne lévő tartalom is igencsak számít!

A szürke hangulatot elűzendő tudatosan vagy tudat alatt ki tudja, de valami nagyon színes kajára vágytam. Olyasmire ami laktat is, táplál is, ha ránézek akkor a tavasz színei jutnak majd eszembe:)
Legyen húsmentes és ha Abi is megkóstolná, akkor az se jelentsen problémát.

Ezen opciók figyelembevételével egy zöldséges ragut készítettem, ami lehet az alapja akár egy finom toulouse-i kolbászos, babos ragunak is (a hús kedvelőinek).

A recept hasonlít egy sima lecsóhoz: kevés olajon vöröshagymát dinsztelek, hozzányomok 3 gerezd fokhagymát és rádobom a zöldségeket, vagyis: 4 szár angol zellert (felkockázva), 3 darab felkarikázott sárgarépát, 1 sárga húsú/1 piros húsú/1 zöld húsú kaliforniai paprikát (felkockázva), 4 evőkanál vöröslencsét és 2 konzerv paradicsomot (ez természetesen lehet friss paradicsom is, csak az nálunk most nem finom). Jöhet bele egy friss csokor petrezselyem (felaprítva), kevés nagy szemű tengeri só, feketebors, 1 evőkanál kakukkfű, 1 evőkanál vega-mix natúr fűszerkeverék és 2 evőkanál fehérborecet.
Alacsony lángon, lefedve bugyogtatom a zöldségeket, fél óra alatt szépen megfő. A végén egy kisebb konzervnyi bab (vesebab) is a lábasba került.

Fogyasztható így magában vagy pár falat friss bagettel, vagy a már említett toulouse-i kolbásszal.

Utánam az özönvíz...(már megint)!

Quack confit

Kacsacomb másképp. Konfitált kacsa készítésére adtam a fejem egy borongós hétköznap délután. Nem volt rossz ötlet, bár ez a menü inkább ráérős hétvégéken praktikusabb. A kacsacomb az a hús, amit nem lehet elég sokáig főzni. A konfitálás valójában abálást jelent, vagyis saját zsírjában, kevés vízzel lassú tűzön fő meg az állat. Egyfajta tartósítás is, hiszen az így elkészült húst hetekig tárolhatjuk (zsírjában) a hűtőben/kamrában.

Manapság igen divatos lett a konfitált kacsa, a legelegánsabb éttermek kínálatát is tarkítja.

Elkészítése nem igényel semmilyen konyhai előképzettséget, csak sok-sok türelem és idő kell hozzá.
Már előző nap jól besózzuk a combokat és bőrös felükkel lefelé egy műanyag dobozba helyezzük, hűtőben tároljuk vagy 24 órán át.
Másnap aztán a combokról lemossuk a sót, papírtörlővel szárazra töröljük őket és egy nagy edénybe helyezzük 4-5 gerezd fokhagyma, kakukkfű-ág, egy kupica brandy társaságában. Annyi vizet öntünk rá, hogy épp hogy ellepje és először felforraljuk, majd nagyon lassú tűzön rotyogtatjuk, pároljuk (lefedve). Nagyjából 2-2 1/2 óra alatt puha is lesz. Hogy a bőre is ropogós legyen, előmelegített sütőben 220 fokon (gáz 7) pirítjuk min. fél órán át.
A fazékban maradt zsírt felhasználhatjuk, pl. krumplit süthetünk ki benne.
Köretnek javaslom a párolt lilakáposztát, almás-fahéjas-narancsos turbósítással.
A hús igen omlós lett, csak úgy foszlott le a csontról, a bőre lehetett volna picit ropogósabb is, de azért megállta helyét. ,,Happy days'' ahogy Jamie mondaná.