A következő címkéjű bejegyzések mutatása: dió. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: dió. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. április 15., péntek

Banános fahéjas muffinok


Gyerekek kedvence a muffin, na de nem mindegy hogy mi kerül bele. Nálunk heti rendszerességgel készül és a palacsintával együtt megtanultam hogyan lehet minél több hasznos élelmiszert belekeverni a tésztájába. Az édesítés itt minimális, mert az érett banánok magukban kitűnő ízt és szaftos textúrát adnak. Ne spóroljunk a fahéjjal sem, mert azon túl hogy sütés közben kellemes illat lengi be a konyhát még az emésztésre is jótékonyan hat. A dió helyett bátran tehetünk a tésztába pekándiót, de allergia esetén a muffin anélkül is finom lesz.




Hozzávalók 8-9 darabhoz:
3 db tojás
3 db érett banán
10 dkg dió (vagy pekándió)
2 evőkanál kesuvaj
2 evőkanál juharszirup (méz, vagy ízlés szerinti édesítő)
18 dkg darált mandula
5 dkg lenmagliszt
2 tk fahéj
1 tk sütőpor
csipet só
75 ml kókuszzsír


Elkészítés: Az érett banánokat villával pépesítjük, kikeverjük a tojásokat, hozzáadjuk a juharszirupot vagy más édesítőt, kesuvajat és a felolvasztott (langyos kókuszzsírt is).
Egy másik tálkában összekeverjük a száraz hozzávalókat: őrölt mandulát, lenmaglisztet, sütőport, csipet sót, fahéjat és durvára vágott diót (pekándiót). A nedves hozzávalókkal elkeverjük a száraz hozzávalókat, majd kapszlikkal kibélelt muffin sütőbe porciózzuk. Előmelegített sütőben 180 Celsiuson 25-30 perc alatt kisütjük. Kb. 8-9 muffin jön ki ebből a mennyiségből. Jó étvágyat!



Inspiráció: Eathos Dublin

2014. április 9., szerda

Lencseburger házi zsemlével


Szégyen vagy nem, számomra a 30 napos vegán kihívás a tervezettnél korábban véget ért. Egy alkalommal elvetemültem a boltban és bepakoltam az összes lengyel kefírt a kosaramba. Onnan már nem volt megállás. És milyen finom volt!
Kudarcnak semmiképpen nem fogom fel, inkább csak egy kísérlet volt, hogy kibírom-e. Közelebbről megismertem pár olyan alapanyagot, élelmiszert, amelyet azelőtt keveset ettem. Bab, lencse, csicseriborsó, magvak mindennapos visszatérők voltak, akár csak a friss zöldség, gyümölcs. A jó szokásokat szeretném megtartani, és a továbbiakban  ha nem is 100% vegánul de egészségesen étkezni.

Ez itt pedig egy nagyon finom vega lencseburger, aminek a receptjét Zita blogján találtam. Köszönöm az ötletet!



Hozzávalók 4 db pogácsához:
1 kisebb bögre lencse
1 kisebb bögre dió
1 közepes sárgarépa
1 ek. lenmag (őrölt)
3 ek víz
zsemlemorzsa
bors
őrölt kömény
csipet kurkuma
csipet csilipor
2 gerezd fokhagyma
olívaolaj a sütéshez (vagy ha tepsiben sütjük akkor ez nem szükséges)

A lencsét (barna) alaposan megmosom (ezt a faját nem kell előzetesen beáztatni), lecsepegtetetem, 30-40 perc alatt puhára főzöm.
A diót egy kisebb serpenyőben megpirítom.
Az őrölt lenmagot 3 evőkanél vízzel összekeverem és megvárom amíg kocsonyás állagú nem lesz (ez váltja ki a tojást).
A fokhagymákat és a répát előzetesen lereszelem, majd minden összetevőt a zsemlemorzsa kivételével egy robotgép keverőtáljába teszek. Jól összeaprítom és annyi zsemlemorzsát adok hozzá, hogy kellően formázható, ne túl ragacsos masszát kapjak.

Serpenyőben pici olajat hevítek és 5-5 perc alatt átsütöm a vega burgereket. Ha sütőben sütöm akkor egy olyan 20 perc szükséges, és félidőnél meg kell fordítani őket, hogy mindkét oldaluk átsüljön.

Házi készítésű bucikkal tálalom, melynek receptje ITT.

Mustárral, ketchuppal, majonézzel vagy bármilyen szósszal finom.
Én két napig ettem, második nap tejfölös-fokhagymás-majonézes mártogatóst kevertem hozzá. Mennyei volt!

Jó étvágyat! :-)

2014. április 3., csütörtök

Húsvéti hot cross bun cupcakes

 
Korábban már készült itt a blogon hot cross bun, melynek talán nincs még rendes magyar fordítása.(?). Ezek az angol eredetű kelttésztás bucik igen kedveltek Írországban is. Leginkább a húsvéti ünnepek környékén talákozni velük. A boltban árult változat meg sem közelíti a kézzel kelesztett friss, illatosat. Hasonló ízvilággal készültek a mostani cupcakek is. Abi segített a keresztekben, és természetesen a fogyasztásban is.
 
Hozzávalók (12 db-hoz):
1 ek citromlé
1 dl tej (vagy 1 dl író)
17 dkg vaj (olvasztva)
17 dkg liszt
2 tk sütőpor
csipet szódabikarbóna
10 dkg cukor
10 dkg darált dió (vagy mandula)
2 ek ,karácsonyi fűszerkeverék'
csipet fahéj
3 tojás
10 dkg mazsola (vegyesen több fajta is lehet: barna, arany)
1 közepes alma
1 narancs héja lereszelve
 
1 ek baracklekvár a kenéshez
 
A keresztekhez:
5 dkg krémsajt (pl. Philadelphia)
2-3 ek porcukor
2 dkg puha vaj
 



Elkészítés:
A tejet elkeverjük a citromlével és 5 percig állni hagyjuk amíg be nem sűrűsödik. Ha írót használunk, akkor ez a lépés kimarad, a tésztába majd az 1 dl író kerül.

Egy nagyobb tálban elkeverjük a lisztet, szódabikarbónát, sütőport, cukrot, fűszereket, darált diót (vagy mandulát).

Kis tálkában felverjük a tojásokat, majd hozzáadjuk a tejet (írót), a lereszelt narancshéjat és megolvasztott vajat. Jól összekeverjük ezeket is, majd a száraz összetevőkhöz öntjük.

Mindent elkeverünk és a tésztához adjuk a mazsolát valamint egy almát lereszelve.

Muffinsütő formát vajazunk ki (a kapszlikra most nincs szükség, mert a kivajazott formából majd szépen kivehetőek a sütik).
A tésztát evőkanál segítségével egyenlően elosztjuk a 12 mélyedésben.

Előmelegített sütőbe toljuk és 180 Celsiuson 20-25 perc alatt megsütjük. Tűpróbával ellenőrizzük.

A megsült muffinkákat 10 percig hűlni hagyjuk, majd óvatosan kiemeljük őket a tepsiből. Ha a szélük odaragadna, késsel meglazítjuk.

Amíg a sütik hűlnek elkészítjük a kereszteket is: ehhez a krémsajtot kikeverjük a puha vajjal és porcukorral.
A kihűlt sütiket baracklekvárral kenjük le (vékony rétegben), majd a mázból kereszteket ügyeskedünk rájuk. Ehhez habzsákot is lehet használni, de egy kisebb kanál is megteszi, ahogy mi Abival csináltuk.
Jó étvágyat!
Recept: Good Food






2012. december 16., vasárnap

Snack a Mikulásnak


Mivel Abi még kicsi és nem tud írni, így egy finom müzliszelettel készültünk a Mikulásnak és ezeket küldtük el neki egy kisebb csomagban. A rénszarvasoknak is kijut bőven belőle. Nagyon egészséges és ezzel már elég energiához jutnak, hogy minden kisgyereknek ajándékot vigyenek.
A szimpatikus receptet Javas Zsuzsa blogján találtam, ezzel veszek részt a Blogkóstoló 6. fordulójában.

Hozzávalók egy kisebb tepsihez (1 bögre kb. 250 ml):

1,5 bögre zabpehely 
0,5 bögre durvára tört dió vagy mogyoró 
0,5 bögre mag: lenmagot és tökmagot használtam, de lehet pl. szezámmag is
 0,5 bögre apróra vágott csoki (étcsokit tettem bele, ettől ilyen sötét a színe)
1 bögre almapüré (2 db közpes almából) 
2 evőkanál olívaolaj
1 evőkanál méz
csipet fahéj

Az almákat megpucolom, felvágom és nagyon pici vizet öntök hozzájuk. Csipet fahéjjal és 1 evőkanál mézzel összekeverem és fedő alatt puhára párolom. Mikor kész, lehúzom a tűzről és botmixerrel pürésítem.
Az összes összetevőt egy tálkában összekeverem, majd egy kisebb tepsit sütőpapírral bélelek ki és szép egyenletesen eloszlatom a masszát benne. (Nálam a meleg almapüré felolvasztotta az étcsokit, ettől lett ilyen nagyon barna színe, nem azért mert odaégett. De a csokit akár ki is hagyhatjuk belőle.) Előmelegített sütőbe toltam és 190 Celsius-fokon sütöttem 25 percig. Hűlni hagytam és szeleteltem. 
Napokig is eláll és nagyon jól tud jönni egy-egy éhségroham idején:-)

Ami megtetszett ebben a receptben- azon kívül, hogy nagyon egészséges és könnyen elkészíthető-, hogy bármilyen maggal, és csonthéjassal lehet variálni, ami éppen otthon van. 
Kicsi gyerekek is fogyaszthatják, és mennyivel jobb mint a bolti vackok!


Írországban a karácsonyfát az adventi készülődés második hetében szokás felállítani, de legalább egy héttel karácsony előtt. Ma mi is megvettük a fánkat, Abi nagy örömére. Csak úgy sikongatott és kis kezecskéjével próbálta feltenni ő is a díszeket. Örülök majd, ha a fánk megéri a karácsonyt, és marad is rajta pár dísz! :-)

Itt John illeszti bele a talpazatot

A szoba dísze, és még valamennyi illata is van.

2012. október 26., péntek

Ír szódás kenyér dióval és melasszal


Az eddig legjobban sikerült, legfinomabb ír kenyeremet mutatom most be. A recept az ICA szakácskönyvéből származik, ami nem Icára, hanem az Irish Countrywomen's Associaton-re utal (vagyis az Ír Vidéki Asszonyok Szövetsége). Hasonló egy szimpla szódás kenyérhez, de a benne levő fekete melasz kissé édeskésebb ízt, a durvára tört dió pedig izgalmas textúrát kölcsönöz a tésztának. Még az is bátran nekiállhat, aki korábban nem sütött kenyeret, hiszen csak össze kell keverni a hozzávalókat. Szerintem még nagyobbacska gyerekek is megsütnék! Író helyett használhatunk tejet is, melybe kevés citromlevet csepegtetünk. Férjem szerint: ,,It is like a cake" - már-már olyan mint egy sütemény (a 2 evőkanál melasztól nem lesz igazán édes, de akinek ez sok lenne, kihagyhatja belőle.)


Hozzávalók egy veknihez (kb. 1 kg):
35 dkg teljes kiőrlésű liszt
5 dkg finomliszt
5 dkg zabpehely
1 tk só
2 tk szódabikarbóna
2 db tojás
1 tk olaj
2 ek fekete melasz
480 ml író
5 dkg durvára tört dióbél

A sütőt 170 Celsius-fokra (gáz 3) melegítjük elő. A veknis tepsit kivajazzuk vagy olajjal vékonyan átkenjük.
A zabpehely felét vagy picivel többet összekeverjük a liszttel (teljes kiőrlésű+finomliszt) sóval, szódabikarbónával.
Egy másik tálban felverjük a tojásokat, hozzáadagoljuk a fekete melaszt, olajat, majd mindezt a liszthez keverjük. Az írót és a dióbelet is beleöntjük a többi összetevőhöz és mindezt jól kikeverjük.
Jó ragacsos masszát fogunk kapni. A tésztát a tepsibe öntjük, tetejére rászórjuk a maradék zabpelyhet és bő 1 órán át sütjük. Kivesszük a sütőből és kb. 20 percig hűlni hagyjuk a tepsiben, majd kiborítjuk.
Kb. 4-5 napig friss marad ez a kenyér, meglepően friss! 
Levesekhez, krémlevesekhez vagy uzsonnára kevés vajjal vagy lekvárral, esetleg egy kis mézzel megkenve nagyon finom!
Jó étvágyat!



2012. szeptember 14., péntek

,Vigyázz, kész, főzz!' 51. forduló


A VKF 51. fordulójához érkezett el a gasztrobloggerek közössége. Természetesen bárki csatlakozhat, aki kedvet kap, nem feltétel a blog megléte. A mostani játék háziasszonya Nyárikonyha, egy igazán friss ötletettel állt elő: készítsünk zöldfűszerekből, levélzöldségekből valami számunkra kedves finomságot. Remélem, így a határidő után egy nappal még csatlakozhatok én is!


Egy roppant egyszerű salátát készítettem el. Mivel nagyon rákaptam a fügére így igyekeztem hozzá ,köríteni' valamit. A recept olyan egyszerű, hogy semmiféle konyhai képzettséget nem igényel, titka a friss és jó minőségű alapanyagokon van.

Rukkola, madárbegy saláta, céklalevél, spenót egyvelegével ágyaztam meg a tányéron. Gerezdekre vágott friss füge (lila) és kecskesajt valamint dió került még rá. Kevés olívaolajjal öntöztem meg, majd tálalás után balzsamecetet is hintettem rá.

Úgy jó ahogy van, egyszerűen és frissen!


2012. szeptember 7., péntek

A család kedvence:répatorta


Rachel Allen neve sokak számára ismerősen csenghet, a magyar háziasszonyok között is nagy sikere van nemrégiben megjelent ,A család kedvencei' c. könyvének. A dublini származású hölgy saját főzőiskolát vezet, szakácskönyvei mellett TV műsorokban is szerepel és a BBC Good Food Magazin szerint Írországot ő helyezte fel újra a világ gasztrotérképére. Hogy őszínte legyek eddig nem követtem nyomon a receptjeit, hébe-hóba talán elolvastam egyet-egyet. A napokban új főzős műsorral jelentkezik itt az ír nemzeti adón, ahol nagyon egyszerű és finom(nak tűnő) desszerteket készít.
Dublinban igen kellemesen indult az ősz, simogató a nap sugara, szépek a fények, friss a levegő. Sokan azt mondják minden idők legrosszabb nyara volt az idei és most végre kijavult az idő! Mondhatni vétek ilyenkor a szobában ücsörögni, így a konyhában töltött időt is igyekszem a minimumra csökkenteni. Ennek szellemében esett választásom Rachel nagyon egyszerű répatorta receptjére.



A répatorta nagy népszerűségnek örvend itt a zöld szigeten. Eredete nem tisztázott, vannak akik szerint Norvégia, mások szerint Anglia készítésének őshazája. Az azonban bizonyos, hogy igazán népszerűvé a II. világháború Angliájában vált, amikor a cukor a többi élelmiszer mellett hatalmas luxusnak számított. Répát már a középkorban is használták sütéshez, hiszen az egyik legédesebb zöldség és nagyon kellemes, szaftos textúrát kölcsönöz a piskótáknak.

Lássuk hát a receptet:
Hozzávalók:

2 db tojás
150 ml olaj (én repceolajat használtam, de szőlőmagolaj vagy más semlegesebb ízű is megfelel)
20 dkg cukor (nyírfát szoktam , de jó a barna is)
30 dkg sárgarépa (ezt a mennyiséget megpucolás, lereszelés után mérjük ki)
18 dkg liszt
1 csomag sütőpor
csipet szódabikarbóna
1 tk. őrölt fahéj
1 tk. muffin fűszerkeverék
csipet só
7 dkg dúrvára tört dió vagy mogyoró (opcionális, én ehelyett 7 dkg mazsolát tettem bele)

A tetejére:
10 dkg krémsajt (pl. Philadelphia)
1 narancs héja lereszelve
ízlés szerint cukor

A tojásokat felverem és hozzáadagolom, keverem az olajat, cukrot, reszelt répát, fahéjat, muffin fűszerkeveréket, mazsolát vagy dióbelet (ha használunk). Mindent jól összekeverek (kézi habverővel), majd beleszitálom a lisztet, sütőport, szódabikarbónát és fakanállal óvatosan összedolgozom.

Kivajazott és sütőpapírral kibélelt tepsiben (pl. vekni vagy kisebb kenyér sütésére alkalmas tepsi) öntöm át a tésztát és előmelegített sütőben sütöm mindössze csak 150 Celsius-fokon (gáz 2) 1-1 1/4 órán át. Tűpróbával ellenőrzöm megsült-e a belseje.

Hagyom teljesen kihűlni, majd a krémsajtból, reszelt narancshéjból és cukorból mázat készítek és a tetejére kenegetem. Dióval díszítem.

Vigyázat: nagyon omlós, nagyon szaftos, nagyon addiktív!
Jó étvágyat hozzá!

Egyben ezzel a receptemmel szeretnék részt venni kedves blogtáram, Lilla játékánis! :-)

2012. május 27., vasárnap

Répatorta eperrel


Egy nagyon egyszerű és viszonylag könnyű répatorta receptet vettem elő a napokban. Anyukám készítette el korábban és az angol tanfolyamán nagy sikere volt. Ugyan volt itthon marcipán is, de sem időm sem kedvem nem volt a kis répák megformálására, így friss epret tettem a tetejére. Jó döntés volt, mert nagyon etette magát, és másnap is finom maradt, az ízek összeértek benne.
Picit módosítottam a hozzávalókon, így kevesebb cukrot ,illetve nyírfacukrot tettem bele. A dió mellett került bele mandula és friss ír vaj is.


Hozzávalók 1 tortához: (26 cm átmérőjű):
300 g barnacukor 15 dkg finomítatlan nádcukor, 15 dkg nyírfacukor
200 ml étolaj 20 dkg vaj
4 db nagy tojás
280 g búzaliszt (BL55)
100 g darált dió kb. 5 dkg dió és 10 dkg mandula
12 g sütőpor
1 csapott mokkáskanál őrölt fahéj
400 g sárgarépa
1 késhegynyi só
50 g fehércsokoládé
1 db narancs reszelt héja

A mázhoz: 200 g natúr krémsajt (Mascarpone, Philadelphia)
reszelt répa
1 evőkanál vanília esszencia

Tetejére ízlés szerint eper vagy más gyümölcs.


A répákat megtisztítjuk, lereszeljük, valamint egy 26 cm átmérőjű tortakarikát vékonyan kivajazunk, kilisztezünk.
A cukrot az olvasztott vajjal alaposan elkeverjük, majd egyenként hozzákeverjük a tojásokat is.
Durvára törjük a diót, majd egy tálban összekeverjük a lisztet, durvára tört diót, mandulát, sót, sütőport, fahéjat.
Ha összekevertük a szárazanyagokat, egy fakanállal a cukros masszához keverjük a lisztes keveréket, a durvára reszelt répát, az olvasztott fehér csokoládét, és belereszeljük a narancshéjat is.
A kész masszát az előkészített formába öntjük, és előmelegített 165 C-os sütőben légkeverés nélkül kb. 80-90 perc alatt, légkeveréssel kb. 60 perc alatt készre sütjük. (Tűpróba!)
Ha kisült, teljesen hűtsük ki, majd vegyük ki a sütőformából. tetejére szükséges krémhez a mascarponét keverjük ki egy kevés vanília eszenciával, majd kenjük rá a kihűlt torta tetejére.
Epret, mentalevelet vagy más gyümölcsöt tehetünk rá díszítésnek.

Recept:desszert.eu


Jó étvágyat!:-)

2012. május 14., hétfő

Zabpelyhes túrógombóc diós bundában


A túrógombocot nem tudom megunni. Bár így lenne vele a többi itt lakó is, de nem...
A múltkori zabpelyhes-diós kekszek adták az ötletet a mostani gombócok feltuningolására: kevesebb búzadara mellé került zabpehely is, a zsemlemorzsás forgatás helyett pedig pirított dió és fahéj képezte a gombócok bundáját.
Mivel csak én fogyasztom az ilyen ,extrém' dolgokat, ezért fele adagot készítettem, így a mostani recept:


25 dkg sovány (lengyel) túró
1 tk méz
3 ek búzadara
3 ek zabpehely
1 tojás
csipet só
citrom héja (lereszelve)

A bundához:
darált dió
őrölt fahéj

A szokásos módon összeállítom a túros masszát: mindent egy tálba keverek, villával jól összedolgozom és letakarva, hűtőben fél óra hosszat (vagy akár egy órát is) állni hagyom.
Lobogó, forrásban lévő vízben kifőzöm a gombócokat. Miután felúsztak a víz felszínére már merem is ki őket.
Serpenyőben megpirítom a darált diót és a fahéjat (olaj vagy vaj nélkül), majd beleforgatom a gombócokat.
Nagyon finom, fekete cseresznyés (St. Dalfour Gyümölcsvarázs, black cherry) lekvárral tálaltam. Mivel ez a lekvár úgy is igazán édes, hogy hozzáadott cukrot nem tartalmaz, ezért a gombócokba is elég volt egy teáskanál méz. Aki édesebb ízekre vágyik, az ne spóroljon a cukorral, mézzel stb.


Jó étvágyat!:)

2012. május 11., péntek

Zabpelyhes-diós kekszek (lisztmentes)


Ismét egy Stahl Judit kekszes recept tetszett meg. A napokban láttam a videót, aztán rákerestem a neten is. Nincs benne liszt, és az én verzióm szerint cukor sem (csak nyírfacukor). Még egy pluszt az ad hozzá, hogy a zabpelyhet és a diót serpenyőben pirítjuk meg, majd ledaráljuk ezáltal mennyei illatok áradnak a konyhában.

Nekem megint fele keksz jött ki (kb. 15 db a 30 helyett), de általában nagyobbakat szoktam készíteni. Mit bajlódjunk a kisebbekkel, amikor úgyis percek alatt elfogy.:-)

Szóval a recept:

Hozzávalók:

10 dkg zabpehely
10 dkg dió
3/4 tk szódabikarbóna
10 dkg puha vaj
8 dkg gyümölcscukor (vagy nyírfa pl.)
2 ek frissen reszelt citromhéj
1/2 vaníliarúd
1 tojás
1 tojás fehérje (szerintem elég az egy tojás, legközelebb a plusz fehérjét kihagyom)
pár szem egész dió a díszítéshez


A sütőt 200 fokra melegítjük elő (gáz 6-os).
A zabpelyhet egy serpenyőbe öntjük és alacsony lángon megpirítjuk (kb. 2 percig). Amikor kész, kézi darálóval finomra őröljük kb. a 2/3-át.
Ezután a diót is megpirítjuk, majd ledaráljuk vagy finomra zúzzuk.
Egy tálkában összekeverjük a megőrölt zabpelyhet és diót, a szódabikarbónát és a maradék nem megőrölt zabpelyhet is.
Egy másik tálkában a cukrot a vajjal krémesre keverjük, majd hozzáadjuk a reszelt ciromhéjat, a kikapart vaníliarúdat és a tojást valamint egy tojásnak csak a fehérjét. Ezeket is jól összedolgozzuk (robotgéppel). Összevegyítjük a száraz összetevőket a vajas-cukros-tojásos masszával.
A tésztából dió nagyságú golyókat formálunk, vagy amekkorához kedvünk van. Ezeket a sütőpapírral kibélelt tepsire helyezzük és óvatosan lelapítgatjuk.
A kekszeket 8-10 perc alatt sütjük meg, majd rácson hűlni hagyjuk.



Omega-3 zsírsavakkal dúsított, tápláló és finom délutáni édesség.Tea, kávé mellé kitűnő kísérő.
Eredeti recept itt.




Jó étvágyat!:-)

2012. február 25., szombat

Marokkói karfiolleves mandulával

Moroccan spiced cauliflower and almond soup


Íme egy újabb egyszerű leves. A fő összetevő ismét a karfiol lett, marokkói fűszerezéssel, pirított mandulával és tört dióbéllel spékelve. A benne lévő harissa jó csípőssé tette, így rendesen helyre pofozott a mai korai kelés és a kevés alvás utáni fáradt állapotból.

Hozzávalók egy közepes lábashoz:
1 fej brokkoli
2 evőkanál olívaolaj
2 evőkanál harissa paszta
fél teáskanál őrölt római kömény
fél teáskanál őrölt koriander
1 liter forralt víz (vagy húsleves alaplé)
2 evőkanál vega-mix fűszerkeverék
csipet nagy szemű tengeri só


Olívaolajon megpirítom a fél teáskanál őrölt köményt, koriandert, és 2 evőkanálnyi harissa pasztát. Hozzáadom a rózsáira szedett karfiolt, felöntöm vízzel (kb 1 liter vagy annyi hogy éppen ellepje), és belekeverem a vega-mixet is. Kevés sóval ízesítem. Összeforralom és fedő alatt alacsonyabb hőfokon puhára főzöm a karfiolt. Ha kész, botmixerrel pépesítem.
Mandulát és tört dióbelet pirítok és a leves tetejére szórom.

Tudtad, hogy...?
 
  • A mandula bőségesen tartalmaz E-vitamint, fogyasszuk a méregtelenítő folyamatok serkentésére, ellenállóképességünk erősítésére.
  • Sok benne a B1-vitamin, a folsav, a riboflavin (B2-vitamin), a P-vitamin és a foszfor.
  • Gazdag ásványi anyagokban. A magnézium erősíti a csontozatot, serkenti a fehérjeképzést és fenntartja a szervezet kálcium-kálium egyensúlyát.
  • Remek rézforrás: elősegíti az oxigén szállítását, jó hatású a véredényekre és az idegrendszerre.
  • Cinktartalmánál fogva serkenti a sebgyógyulást.
  • Vastartalma miatt javasoljuk lábadozás, vagy vérképzési gondok esetén.
  • A belőle készült krém tisztítja és hidratálja a bőrt.
  • A lenyúzott magbélből nyert vitamindús mandulatejet évszázadok óta fogyasztják. A szója-, illetve húsmentes étrendben kedvelt ital kiváló fehérjepótló, és javítja az emlékezőképességet.
  • A mandulában egyidejűleg magas a fehérje és az élelmi rost mennyisége. Ez a kombináció segít a tápanyag-bevitel ésszerű szinten tartásában - vagyis bármennyire is olajos magot fogyasztunk, a mandula, növeli a teltségérzetet, és egészségünket is védi. Mérsékli a vércukor-szint hirtelen emelkedését.
  • Kedvező hatású egyes rákbetegségek megelőzésében.
Forrás: Tudatosvásárló.hu

Infó:  A harissa  Észak-Afrikában használt csípős chilis fűszerkeverék, ami gyakran paszta alakban kapható. Összetevői: koriander, tengeri só, chili, paprika, római kömény, menta, fokhagyma, kömény.

2011. november 6., vasárnap

Karácsonyi készülődés I.


Még le sem kerültek a Halloween díszek és jelmezek, a város már készen áll a karácsonyi lázas kapkodásra. A sétáló utca is egőkkel díszítve, talán a napokban már meg is gyújtják őket. A boltok hangszóróiból karácsonyi dallamok szólnak. Tudom, korai de mivel már nálunk is rothadásnak indult a szép faragott tökünk (hüpp-hüpp), így tudatosult bennem hogy ideje továbblépni...

Idestova hat éve élek (kisebb-nagyobb megszakításokkal) Dublinban, de számomra az ünnep, a karácsony Magyarországhoz köt. Igyekszünk minden évben hazalátogatni, így sosem kérdés hogy mi kerül majd az asztalra, hiszen a sok magyar finomság, nagymama zserbója és beiglije, anyuka halászleve és rántott pontya mind adott. Azonban mióta én is háztartást vezetek nyitott szemmel figyelem mit esznek az írek karácsonykor és az év többi napján. Itt, Dublinban elsősorban olyan ételeket sütök-főzök, melyek nem konkrétan magyarosak, hanem a helyi szokásokhoz, ízvilághoz kötődnek jobban.

A most következő sütemények gyerekekkel együtt is könnyen elkészíthetőek: a házias lurkók imádnak lisztet szitálni, gombócokat gyúrmázni, lapítgatni. A lereszelt narancs és citrom héja, darált dió, kókuszreszelék, gyömbér mind-mind karácsonyi hangulatot varázsol a konyhába. Kávéhoz, teához kínálhatjuk ezeket, vagy egy tartalmasabb ebédet/vacsorát zárhatunk le velük.

Diós narancsos kekszek
(Orange, Lemon and Lime Crunchies)
Hozzávalók:
100 gramm vaj
80 gramm kristálycukor
1/2 narancs héja lereszelve
1/2 citrom héja lereszelve
1/2 citrom kifacsart leve
1 teáskanál lime kifacsart leve
50 gramm darált dió
150 gramm liszt (self-raising flour)
25 gramm dióbél

A sütőt 190 fokra melegítjük elő (gáz 5-os fokozat). A szobahőmérsékletű vajat egy tálban a cukorral krémesre keverjük, majd hozzáadjuk a narancs és citrom lereszelt héját, narancs, citrom és lime kifacsart levét és a darált diót.
A piciket innen már be is vonhatjuk a munkálatokba: a lisztet a tálba szitálhatják, mi pedig addig keverjük amíg egységes masszát nem kapunk. Ha túl ragacsos lenne a tészta, akkor még egy kevés lisztet adhatunk hozzá (az előírt mennyiségen felül).
Az elkészült tésztát kb. 30 részre osztjuk és a gyerekekkel 30 kicsi labdát formázunk belőlük, majd tenyerünkkel kilapítgatjuk őket. Tetejükre diót biggyesztünk és sütőpapírral bélelt tepsibe igazítjuk (akár egy spatula segítségével, hogy ne veszítsek el alakjukat). Nagyjából 12-15 perc alatt aranybarnára sütjük és a tepsiben vagy rácson hagyjuk kihűlni. Légmentesen zárt sütis dobozban akár napokig eláll.

(Megjegyzés: self-raising lisztet (self-raising flour) használtam a sütéshez, azonban sima liszttel (plain flour) is elkészíthető csak akkor egy teáskanál sütőport is adjunk hozzá).

Folyt. köv.!

2011. szeptember 13., kedd

Nevesincs


Barátaim tették fel a kérdést nem is olyan régen: hogy jut időm főzni és a blogot is írogatni Abigél mellett. Akkor még azt feleltem, hogy főzni amúgy is kell, a bloggal meg általában akkor foglalatoskodom, ha Abigél már elaludt. 8 hónaposan (majdnem 8) megváltozik minden és nálunk már nem elég, hogy anyuka a konyhában tesz-vesz a baba meg szépen nézegeti, vagy játszik valamivel. Így mióta visszajöttünk még több időt töltünk együtt és szinte minden percben (amikor fent van) le kell foglalni valamivel. Általában a nap végén mire írásra jutna időm én már pokoli fáradt vagyok és csak aludni szeretnék.

A képen látható saláta is egy nagy kapkodás eredménye. Csirkemellet forgattam bele tojásfehérjébe, és parmezán illetve zsemlemorzsa keverékébe (fele-fele arányban). Sütőben sütöttem meg, pár karika chorizo társaságában.
Salátalevelekre pakoltam a csirkét, karikára vágott újhagymát, mini paradicsomot, dióbelet, feta sajtot. Kevés olívaolajjal és pár csepp fehérborecettel locsoltam meg. A gyomrot nem terhelte meg, nagyon jól tudtam utána aludni! :)